Page 295 - Kósa Éva – Médiaszocializáció
P. 295
sZaBó laura: Mit tesz a tudomány és mit a média… 293 zettek, akik 40 és 50 éves kor közöttiek voltak, a legtöbb olyan eseményt, amelyet utólag jelentősnek tekintettek, a 20 és 29 éves koruk közötti időszakból idézték fel. Azért ítélték ezeket az eseményeket különösen fontosnak, mert ők maguk irányítot- ták az alakulásukat. Meglepő módon az említett események (pl. házasságkötés, első munkahely) olyanok, amelyeket kibontakozó felnőttkorban még nem tekintenek felnőttségi kritériumnak. A még szót persze már-ra is cserélhetnénk, hiszen a 2001- 19 ben negyvenes felnőttek nem azonosak a mai fatalokkal. Az önirányított viselkedés jelentőségét emeli ki Arnett is, amikor a kibontakozó 20 felnőttkorban zajló szocializációt jellemzi. A mai 20 és 30 éves kor közötti fatalok az ún. „első médiageneráció”, amely a hagyományos médiumok (tv, rádió, flmek, újságok, magazinok) mellett internettel, virtuális játékokkal, virtuális barátokkal (chatszobák) nőttek fel. Arnett szerint a médiaszocializáció kibontakozó felnőtt- 21 korban megfelel mindhárom, hagyományosan elfogadott szocializációs célnak, ám a média célja eltér a hagyományos szocializációs ágensekétől (ilyenek pl. a család, az iskola). Társadalmilag elfogadott szocializációs célok szerint az a fontos, hogy a fatal a kultúra jól szocializált tagja legyen, aki a) képes szabályozni saját visel- kedését, b) általánosan elfogadott kulturális sztenderdeket követ attitűdökben és értékekben, c) helyesen viselkedik a kapcsolataiban másokkal. A média célja ezzel szemben a proftszerzés, minél nagyobb ez a proft, annál jobb. Ezért aztán a média szocializációs szerepe nem feltétlenül illeszkedik a ha- gyományos szocializációs ágensekéhez, akár alá is áshatja azok céljait. A média bármit elad, amit megvesznek, tekintet nélkül a következményekre szocializációs szempontból. A fatalok szabadabban válogathatnak a médiatartalmakból, mint korábban bármi- kor, vagy akár később, hiszen többnyire senki sem korlátozza őket ebben. Nem élnek a szüleikkel, akik annak idején egyszerűen megtiltották bizonyos oldalak látogatását, és nem élnek még házastárssal, aki kifejezhetné a nemtetszését ugyanezekkel kap- csolatban. Így aztán kibontakozó felnőttkorban látogat a legtöbb férf pornográf ol- dalakat vagy játszik agresszív videojátékokat. Az önszabályozás főként a szexualitás és az agresszió területein releváns. Minthogy a kibontakozó felnőttekre különösen jellemző a magas kockázattal járó viselkedés (védekezés nélküli szex, drogfogyasztás, száguldozás az autóval stb.), a média előszeretettel kínál nekik olyan tartalmakat, amelyekben megjelenik a szexuális, az agresszív vagy a kockázatos viselkedés. 19 Jeffrey J. Arnett: Emerging adulthood: The winding road from the late teens through the twenties. New York, Oxford University Press, 2004. 20 Jeffrey J. Arnett: Socialization in Emerging Adulthood: From the Family to the Wilder World, from Socialization to Self-socialization. In: Joan E. Grusec – Paul D. Hastings (eds.): Handbook to Socialization: Theory and Research. New York, The Guilford Press, 2007. 209–230. 21 Jane D. BroWn: Emerging Adults in a Mediated World. In: Jeffrey J. Arnett – Jennifer L. Tanner (eds.): Emerging Adults in America: Coming of Age in the 21st Century. Washington, DC, American Psychological Association, 2006. 279–299.
   290   291   292   293   294   295   296   297   298   299   300