Page 145 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése
P. 145
5. fejezet: Médiakészítés 143 Az első ötletbörzéjük alkalmával a diákok hamar kitalálták, hogy mi legyen a remixük témája: „Péntek”-ről „Szerdá”-ra változtatják a dal címét, az alsó tagozat- ban töltött utolsó tanítási napjukra utalva, amely gyorsan közeledett, és jó két hét múlva volt esedékes. A dalszöveg hamar megszületett; a gyerekek fejből, szó sze- rint idézték a dal eredeti szövegét, majd pedig úgy módosították, hogy az a saját iskolai kultúrájukat tükrözze. Informális beszélgetéseket folytattak a rímképletről, a szótagszámról, valamint arról, hogy lényegre törő szóhasználattal kell kifejez- niük a gondolataikat a dalban. Ezt követően a diákok megvitatták a dal kompozícióját – azt, amit többnyire „ütem”-ként vagy „zene”-ként aposztrofálnak. A vélemények megoszlottak: sok diáknak tetszett a dal eredeti zenéje, míg mások amatőrnek és elcsépeltnek talál- ták. Mr. Marino és tanítványai úgy döntöttek, hogy az utolsó pár zeneórájukat arra fordítják, hogy zenetanárukkal újraalkossák a zenét a saját céljaiknak megfelelően. A zenetanár elektromos és hagyományos zongora, továbbá számítógéppel előállí- tott ütem kombinálásával elkészítette a dal eredetihez hű változatát. A folyamat során a diákok konkrét javaslatokat tettek a zene feljavítására: a dob és a cintányér ne legyen olyan hangos; elektromos zongora helyett valódi zongorát kellene használni; legyen kicsit gyorsabb. Végül eljött az ideje, hogy a diákok – az órán írt dalszöveget énekelve – felve- gyék a saját hangjukat a zenetanáruk által rögzített zenére. A gyerekek az Audacity nevű, ingyenes zeneszerkesztő program révén megismerkedtek azzal, hogy milyen közvetlenül a mikrofonba énekelni, valamint láthatták, hogyan festenek a saját hang- juk hanghullámai. Effektusokat próbáltak ki, megfgyelve, hogyan szól a hangjuk, ha több utánzengést adnak rá („Olyan, mint a visszhang!”). Meghallgatták a dalt fejhallgatóval, és immár bizonyosan abban, hogy pontosan úgy szól, ahogy elkép- zelték, elkezdték felénekelni a szöveget. Ám a zene és a szöveg találkozása csaló- dást okozott a diákoknak. Hangok egész kórusa zendült fel: „Miért ilyen a hangunk?” „Ez nem követi az ütemet!” „A mi részünk nem is hallatszik!” „Felvehetnénk újra?” A felvétel minősége iránti elkötelezettségük meglepte Mr. Marinót. Olyan diákok- ról volt szó, akik ritkán tüntették ki magukat a társaik írásainak kritizálásában, és többnyire csekély lelkes és elgondolkodtató visszacsatolást nyújtottak egymás munkája számára. Ennél a produkciónál azonban szinte minden diáknak volt véle- ménye – észrevett egy hiányzó részletet itt, egy hibát amott. A diákok ragaszkod- tak hozzá, hogy átdolgozhassák a művüket.
   140   141   142   143   144   145   146   147   148   149   150