Page 146 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

144 A médiaműveltség felfedezése A „Tudsz ennél jobbat is?” próba Sue Dahlstrom könyvtáros-tanár tisztában van azzal, hogy a 7–12 éves korú gyerekek érzékenyen ügyelnek a szakmai színvonalra a médiakészítésben. Amikor a gyerekek rövid, formális vagy informális médiaalkotásokat készí- tenek, Sue felteszi nekik a kérdést: „Tudsz ennél jobbat is?” Ez a kérdés gyakran refexiót vált ki és átdolgozást eredményez. Ha a gyerekek az átdol- gozás mellett döntenek, akkor további saját munkát fektetnek a projektbe – néha a teljes projektet átdolgozzák, a koncepciótól a megvalósításig. Az írásbeli szövegalkotást oktató tanárok lelkesednek a digitális médiában rejlő lehetőségek iránt, mivel rájöttek, hogy ismerős műfajokkal dolgozva a tanulók ér- tékelik az átdolgozási folyamatot. Médiakészítési tevékenységekkel foglalatos- kodva a diákok gyakran hajlandóságot mutatnak arra, hogy kritikusan szemléljék a saját művüket, ami a média számukra ismeretlen formái esetében nehéznek bizo- nyulhat. Könyvismertetők, levelek, tájékoztató brosúrák írásakor, valamint az írott média más, az általános iskolai tananyag részét képező formáinak művelésekor a diákoknak gyakran csekély alapjuk van ahhoz, hogy saját munkájuk minőségét megítéljék. A könnyűzene, a televízió, a flmek, a weboldalak és a videojátékok sza- bályaival és hagyományaival azonban tisztában vannak. Ezt a tudást pedig arra használhatják, hogy a való életből vett példákkal vessék össze a saját művüket. Otthon szerzett tudásukat és kulturális ismereteiket aktiválva Mr. Marino diák- jai könnyedén reagálni tudtak egy másvalaki által alkotott műre, és el tudták ké- szíteni annak paródiáját. Az oktatóknak azonban az oktatási értékét tekintve kell vizsgálniuk a paródiát. David Buckingham arra fgyelmeztet, hogy a gyerekek pa- ródiái néha a kérdések árnyaltabb megértése alóli könnyű kibúvóként szolgálhat- nak, különösen a tömegkultúra körüli kérdések esetében. Minden médiakészítési 15 feladatban megtalálható az egyensúly móka és tanulás között. Megítélésünk sze- rint Mr. Marino projektje klasszikus tanév végi tevékenység volt – jó arra, hogy a csapatmunkára és az együttműködésre építve fokozza a diákok szerepvállalását, valamint hangsúlyozza az átdolgozásnak a kompozícióalkotási folyamatban betöl- tött szerepét. A kritikai gondolkodás és a kreativitás fejlesztésnek eszközeként azonban már nem volt ilyen hasznos. A menő eszközökkel és mókás médiakészítési projektekkel való egyszerű fog- lalatoskodás vonzó lehet az olyan tanárok számára, akik médiakészítést alkalmaz- nak az osztálytermi oktatásban. De nem szabad, hogy ez a tevékenység a tanulást helyettesítse. Hogyan találhatják meg a tanárok az egyensúlyt a tanulási célok és mindazon szükségszerű felfedezés, hibakeresés és móka között, amivel a legtöbb médiakészítési projekt jár?