Page 147 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

5. fejezet: Médiakészítés 145 A játék és a tanulás közötti egyensúly megtalálása Amikor a médiakészítés kutatásalapú tanulással párosul, a diákok aktívan részt vesznek a kérdések megfogalmazásában, a széles körű kutatásban, majd pedig az új értelmezések, mondanivaló és tudás felépítésében. Ez az új tudás felhasználható kérdések megválaszolására, megoldások kidolgozására, illetve álláspont vagy né- zőpont alátámasztására. A tudást rendszerint másoknak is átadják, és az valami- lyen cselekvést eredményezhet. A PVK (Powerful Voices for Kids – Erős Gyerek- hangok) programban részt vevő egyik nyári oktatónk munkája kiválóan szemlélteti, hogy hogyan lehet megtalálni a játék és a tanulás közötti egyensúlyt, ami kulcs- fontosságú a kutatásalapú tanulás sikeréhez. Osei sokat dolgozott hátrányos helyzetű tizenévesekkel kreatív médiakészítési tevékenységek keretében, általában informális tanulási környezetben. A Powerful Voices for Kids (Erős Gyerekhangok) programot megelőzően azonban még soha nem dolgozott általános iskolás diákokkal. Ugyanazt a módszert követte, mint Mr. Marino – a diákok a kedvenc dalaikról beszélgettek, majd meghatároztak egy té- mát vagy üzenetet, amely érdekelte őket. Osei osztályában a diákok „Állítsuk meg az erőszakot a philadelphiai közösségben!” címmel választottak maguknak átfogó témát, azok alapján az eszmecserék alapján, amelyeket a világnak a könnyűzené- ben megjelenő ábrázolása és az életük során a világról szerzett saját tapasztalataik közötti különbségekről folytattak. A téma kiválasztása után a diákok felvettek egy új vokál hangsávot a Gyptian nevű reggae-zenész által jegyzett, „Hold Yuh” című könnyűzenei szám instrumen- tális verziójára. Ehhez énekelt és rappelt részeket egyaránt tartalmazó dalszöveget kellet írniuk. A lényegi tanulásra javarészt akkor került sor, amikor a diákok tanulmá- nyozták a könnyűzene formai hagyományait, és a dal-, ütem- és rímalkotás több- féle módjával is megpróbálkoztak. A diákoknak alaposan el kellett gondolkodniuk a művük formai és tartalmi ele- meiről egyaránt. Mit is akarnak mondani és hogyan is akarják elmondani? Hogyan szedjék rímbe a szavaikat – soronként több rímet használjanak, mint kedvenc rap- pereik teszik, vagy maradjanak egyszerűbb formánál? És miféle történeteket mond- janak el a saját dalukban? A dal felvételéhez természetesen szükség volt arra, hogy a tanár rendelkezzen némi jártassággal és magabiztossággal a szoftveres eszközökkel történő hangszer- kesztés terén. Maga is muzsikus lévén, Osei közelről ismerte a zenekiadásban megbúvó rejtett és váratlan technikai akadályokat. A mikrofon minősége és elhe- lyezése, a hangeffektusok és a hangszínszabályozás jelentette problémák kezelése kihívást jelenthet a járatlan tanárok számára. Szerencsére azok a gyerekek, akik- nek természetes tehetségük volt az énekléshez, élvezettel mutatták be képességei- ket az osztály előtt, míg olyan diákok, akik korábban soha nem alkottak rímeket vagy rappeltek, új adottságokat fedeztek fel magukban, új módokat találtak az ön- kifejezésre.