Page 55 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

2. fejezet: A digitális és médiaműveltség oktatására irányuló motivációk 53 Audiomédia: Amit hallgatsz. Szeretem: „A Backyardigans and the Fresh Beat Band együttest, mert bo- londos és vicces!” Nem szeretem: „A rockzenét, amit a bátyám hallgat, mert túl hangos.” Interaktív média: Gép, amit használsz vagy amivel játszol. Szeretem: „Játszani a Nintendo DS-emmel, mert a versenyzős játékok iz- galmasak.” Nem szeretem: „Ha egy barátomnak nincs meg egy olyan alkalmazás, amelyik nekem nagyon tetszik.” Médiafogyasztókként szerzett tapasztalataik megosztásakor a gyerekek saját identitásuk aspektusait tárják fel. Az ehhez hasonló önfeltáró tevékenységek elősegíthetik a bizalom és a tisztelet kialakulását, emelve az osztálytermi dia lógus minőségét. A diákok hangjának bevonása: motivátorok és szellemi vezetők Bizonyos tanárok holisztikus, gyerekközpontú megközelítéssel kívánják motiválni és bevonni a diákokat, a médiát használva fel a diákok kreatív energiájának meg- csapolására és egyedi hangjuk megtámogatására. A motivátorok a diákjaik kreatív energiájának, önkifejezésének és hangjá- nak katalizátoraként használják a digitális és médiaműveltséghez kapcsolódó te- vékenységeket. A szellemi vezetők érzékenyen, teljes emberi lényekként (elme, test és szellem) tekintenek tanítványaikra, és érzelmi világuk minden részét (médiavilágukat is be- leértve) fel kívánják használni ahhoz, hogy segítsenek diákjaiknak otthonosabban érezni magukat a kialakulóban lévő identitásukban. A motivátorok és szellemi vezetők közös vonása, hogy szorosan kötődnek a ta- nulás diákközpontú megközelítéseihez. Gyakran használják a média érzelmi erejét a diákok inspirálására. Két oktató például a költészetet és a rímfaragást hívta se- gítségül ahhoz, hogy diákjaival felfedezze a multimédiás kompozícióalkotás fo- lyamatát. Osei az ötödik osztályba, míg Mona a következő tanévben a harmadik osztályba lépő gyerekekkel dolgozott. Mindkét oktató oktatási gyakorlatának kö- zéppontjában a diákjaik életéhez fűződő személyes érzelmi kapcsolat állt. Mind- ketten eltérő programot követtek azonban ennek a kapcsolatnak az alakításában. Míg Osei azt kívánta diákjaitól, hogy kifelé, a világ felé irányítsák hangjukat, addig Mona azt akarta elérni a sajátjainál, hogy magabiztosnak érezzék magukat