Page 56 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése
P. 56
54 A médiaműveltség felfedezése akkor, amikor az osztálytermen belül osztják meg egymással a dolgaikat, miköz- ben bizalmas visszacsatolást nyújtanak egymásnak, valamint médiatapasztalatai- kat összekapcsolják saját fejlődő kreatív szellemükkel. Osei számos nagy hatású példával szolgált arra, hogyan kell diákokat önmaguk kifejezésére motiválni. Az egyik órán két fúval azon dolgozott, hogy megtanítsa őket azoknak a bonyolultabb rímeknek a felépítésére, amelyeket az általuk ismert és szeretett rapperek használnak a saját munkájukban. Osei rámutatott, hogy ami- kor Eminem, a rapper (az osztály egyik kedvence) elrappel egy sort, gyakran hasz- nál többszótagú szavakat és belső rímeket; ez adja szövegének jellegzetes pergé- sét. (Az óra során Osei a szókincsre és a szövegértésre is rákérdezett, csakúgy, mint LaShon: „Meg tudjátok nekem mondani, mi az a szótag?”) A „Not Afraid”-ben például – egy népszerű, 2010-es számban, amely ösztönzőleg hatott Osei két diák- jára – Eminem a következő szöveget rappeli: You can try and read my lyrics off of this paper before I lay ’em But you won’t take the sting out these words before I say ’em ’Cause ain’t no way I’m-a let you stop me from causing mayhem Az első két sorban Eminem párhuzamos szerkezetet használ a sorvégi rímek erősí- tésére: a „before I” a „lay ’em” és a „say ’em” előtt is szerepel. A sorok elején lévő „ay” hangok mindhárom sor esetében összecsengenek a sorvégi rímmel: „paper”, „take” és „ain’t”/„way” előzi meg a sorvégi „lay ’em”, „say ’em”, illetve „mayhem” rímet. A mód, ahogy Eminem hangsúlyozza ezeket a magánhangzókat, fokozza rappelési stílusának erejét. Nem tudtuk nem fgyelni a fúk arckifejezését, miközben Osei olyan fogalmakat magyarázott nekik, mint a belső rímek és a többszótagú szavak. Maradéktalanul elbűvölte őket ez az óra, csüngtek Osei minden szaván. Osei fzikailag is aktív volt, kézmozdulatokkal emelt ki bizonyos szótagokat, valamint intenzív szemkon- taktust tartott fenn mindkét fúval. Olyan volt, mintha beavatta volna őket egy ti- tokba, amelyet ők hárman a dalírás folyamatán keresztül osztanának meg. Amikor Osei továbbment, hogy egy másik csoporttal dolgozzon, a fúk gyorsan elkezdtek új sorokat róni a fogalmazásfüzetükbe. Monának másmilyen élménye volt saját diákjaival, amely megmutatta a diákok belső élete iránti nagyfokú érzékenységét. Ők is a könnyűzenében megjelenő köl- tészetet és dalszövegeket tanulmányozták, ám esetükben ez felkészülésként szol- gált egy verses formájú közérdekű felhívás megírására. Amikor Mona arra kérte a gyerekeket, hogy faragjanak rímeket bármiről, ami eszükbe jut, kezdetben sok diák ihlettelen rímekkel, az iskolai keretek között megszokott, gyakori szerkeze- tekkel állt elő, mint például „Volt egy medve; rossz volt a kedve”. Mona arra buzdította a gyerekeket, hogy találjanak ki egy hatásosabb témát, amely egységesíti a munkájukat, és megnöveli annak értékét. Azt követően, hogy

