Megfigyelhető a közösségi médiában az utóbbi években, hogy megváltozott annak módja, ahogy a testről beszélünk. A szépség képi megjelenítése is változik: mérettől, bőrszíntől, testalkattól függetlenedik. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az is, hogy mi egyébre képes a test, például a sportok területén vagy spirituális értelemben, függetlenül a külalakjától.
Megtekintés
A mozgókép létrejöttének fiziológiai és technikai feltételeinek megismerését, a lyukkamera által rajzolt képtől a mozgóképig vezető első lépéseket, valamint a színelmélet alapjait mutattuk be 3-10. évfolyamos diákok számára.
Megtekintés
Az európai képregények kialakulásáról és mélyre nyúló kulturális gyökereiről már számot adtunk. Kontinensünkön leginkább a nyugati, francia ajkú területeken indult virágzásnak ez a műfaj. Hazánkban a képregények helyzete a huszadik században az aktuálpolitika kiszolgáltatottja volt több szempontból is, míg a rendszerváltás után a piac szűkössége teremtett sajátos helyzetet e különleges médium számára Magyarországon
Megtekintés
A történetek képpel való elmesélése nem újkeletű dolog, hiszen képsorozatokat már az egyiptomi falfestményeken is láthatunk, de ha valódi képregényekről beszélünk, akkor „csak” pár száz évet kell visszamennünk az időben, hogy megtekinthessük az első verziókat. A képregények képek sorozatai, amelyekkel történeteket mesélünk el. Vajon hogyan tudjuk ezeket használni az oktatásban?
Megtekintés
Amikor a modern képregény megszületett, sokáig csúfolták szöveg és kép kissé különc szerelemgyerekének. Alsóbbrendűnek tűnt, hiszen a képek művészileg nem voltak kellően esztétikusak, a szöveg pedig irodalmi szempontból volt kritizálható. Ezen kívül az első képregények témájukat tekintve is sokszor ütöttek meg könnyed, szatirikus, gunyoros hangot. A mai napig fennálló előítéletek ellenére szerencsére ma már önálló nyelvvel rendelkező médiumnak, a kilencedik művészeti ágnak tekintjük a képregényt
Megtekintés
A digitális képregény meghatározása a mai napig viták tárgya, ezért értelmezésére több irány is létrejött. A legnagyobb ellentét ott feszül, hogy az először digitális formában megjelent alkotásokat tekintjük-e kizárólagosan digitális képregénynek, vagy a nyomtatott füzetekkel egy időben megjelenő, semmilyen változtatást nem tartalmazó digitális verziókat tesszük meg értelmezésünk kiindulópontjának. Mit tekinthetünk tehát digitális képregénynek? Hogyan viszonyulnak a kifejezőeszközei a nyomtatásban megjelent társaiéhoz, és miben nyújthatnak újat, többet a digitális világ nyújtotta lehetőségek? Először is, vizsgáljuk meg, hogy miket is sorolhatunk a digitális képregényekhez!
Bár a modernkori képregény születését nagyjából a tizenkilencedik-huszadik század fordulójára helyezik, a képekkel való történetmesélés igénye egészen ősi. Ahogy Scott McCloud rámutat A képregény felfedezése című könyvében, már az egyiptomi falfestmények némelyikét megfigyelve észlelhető egyfajta sorozatszerűség, amely mentén a képek elmesélnek egy jelenetet
Megtekintés
Az elmúlt 25 évben nagy változáson ment át a televíziós műsorgyártás, így a sportvetélkedők is mások lettek. Manapság sokkal több látványelem gondoskodik a szórakozásról, sokkal pörgősebbek a műsorok, rövidebbek a vágóképek, hatásosabbak a hangeffektek. Több lett a személyes szál, a valóságshow-elem, a műsoridő, a feszültség, az interaktivitás… Egy dolog lett csak kevesebb a műsorokban: a sport...
Megtekintés
Képelemző sorozatunkban már foglalkoztunk a politikai hatalom képviselőinek képi reprezentációjával. Az épp leköszönő amerikai elnök családi képe után most egy jóval közelebbi politikai nagyhatalom vezetőjéről készült képet vizsgálunk meg. Az Instagramon posztolt fotónak ráadásul magyar vonatkozásai is vannak, így a fotográfia mellett megismerkedhetünk az absztrakt festészet egy nagyszerű alkotásával is.
A háttérnélküli vagy átlátszóhátterű képek készítésének több módja is rendelkezésünkre áll. De gondolnád, hogy ezt PowerPointban is meg tudod csinálni? Most ennek a módját fogjuk megmutatni!
Megtekintés
