Ne kérdezd a majmot!
A Kérdezd Bongót nevű sms-ezős szolgáltatás elsősorban azok számára csenghet ismerősen, akiknek a környezetében általános- vagy középiskolás gyerekek vannak, vagy maguk is rendszeresen követik a YouTube felkapottabb fiatal influenszereit.
Bongo, a mindentudó majom pár éve szélvészként söpört végig a tinik mindennapjain, de a Gazdasági Versenyhivatal által indított eljárás, és a szolgáltatás ideiglenes felfüggesztése egyelőre berekesztette a terjeszkedést. Ebben az anyagban górcső alá vesszük a jelenséget és feltérképezzük a médiaértéssel kapcsolatos aspektusait.
Bongo szeme mindent lát
A szolgáltatás igénybevétele igen egyszerű, egy nevet, egy várost és a bennünket érdeklő témát (pletyka, szerelem, jövő stb.) kell sms-ben elküldeni a megadott számra. Pár percen belül a „szuperintelligens” majomtól már meg is érkezik a vicces, személyre szabott információkat tartalmazó üzenet, és mindenki elhűlve kérdezi, hogy „de ezt honnan tudja rólam?”. Olyan elképesztő dolgokat tud ugyanis ez a Bongo, amit bárki digitális lábnyoma elárulhat. Bongo nem rendelkezik varázsgömbbel, pusztán algoritmusokkal, mesterséges intelligenciával és némi emberi erőforrással. A név és a város ismeretében minden, az interneten elérhető információt összeszed, és kreál belőle egy egyedinek tűnő választ. Legrosszabb esetben pedig olyan nagy általánosságokat tartalmazó választ küld, mint amilyeneket a horoszkópban olvashatunk.
A Kérdezd Bongót célcsoportja a fiatalkorúak. Már maga a szolgáltatás arca, a cuki állatka is azt sugallja, hogy erősen le van szűkítve a megszólítandók köre. A kamaszokat, de akár a még kisebbeket is foglalkoztatja, hogy ki mit gondol róluk, ki szerelmes beléjük, milyen pletykák keringenek velük kapcsolatban. Ez egy aranybánya. Ráadásul még szórakoztató és vicces is, amivel jól el lehet ütni az időt. Na, meg hízlalni a telefonszámlát.
A szolgáltatás ugyanis emelt díjas, egy sms 508 Ft-ba kerül. Bongo általában nem áll le egy sms után, megkérdezi, akarunk-e még többet tudni. Ha esetleg nem akarunk többet tudni, akkor is küldözgeti a reklámcélú üzeneteit. Mindez akkor kezd igazából érdekes lenni, amikor figyelembe vesszük, hogy többnyire kiskorúak a felhasználók, akik valószínűleg nem a saját pénzükből trécselnek. És itt érkezünk el a jelenség legproblematikusabb részéhez.
Influenszerek a majom szolgálatában
Az ausztrál anyacég, a Crowd Mobile, mely – egyéb telefonos, fizetős szolgáltatások mellett – megismertette Bongót a nagyvilággal, a 2010-es évek elején kezdte el működését, azóta nemzetközileg is bővítette bázisát, és jelenleg több mint 20 országban érhető el ez a szolgáltatás. Magyarországon 2015 óta vannak jelen, legalábbis akkor jelentek meg a Facebookon. Míg külföldön főként televíziós reality műsorok és koncertek alatt reklámozták a szolgáltatást, addig nálunk a hazai influenszerek vitték el hátukon a hirdetést. Számtalan olyan youtuber ágyazta be a szolgáltatást a videóiba, akiket főként az említett korosztály követ.
Az, hogy a youtuberek saját tartalmaiban reklámok is megjelennek, nem újdonság. Hirdetésmentes influenszer manapság nem is igen akad. A hirdetők pedig kifejezetten jól járnak, ha a Z generáció példaképeivel működnek együtt. Ám a korrekt videós promóciónak is megvannak a maga követelményei, melyeket sok youtuber rendszeresen figyelmen kívül hagy, ezzel pedig félrevezeti könnyen befolyásolható kiskorú követőit.
A Gazdasági Versenyhivatal előírása szerint a hirdető és az influenszer közötti együttműködésnek könnyen átláthatónak, egyértelműnek és szembetűnőnek kell lennie amellett, hogy valós, hiteles, tisztességes képet kell mutatnia a reklámozott termékről vagy szolgáltatásról. A YouTube esetében egyszerűen a videó feltöltésekor kell bejelölni egy arra utaló négyzetet, hogy a videó „fizetett promóciót tartalmaz”, ez a szöveg fog később a videó felületén megjelenni. Az elvárt jelölések elmaradása megtévesztő lehet a felhasználóknak, emiatt pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet az adott tartalmat feltöltő személy tevékenysége.
A magyar youtuberpalettán számtalan olyan influenszert találunk, akinek a videójában (vagy videóiban) valamilyen formában felbukkant Bongo. A megjelenítés módja azonban igen eltérő volt. A Your Choice nevű kritikus csatorna két tagja összeszedte ezeket az eseteket, és csoportokba rendezte őket aszerint, hogy mennyire (nem) feleltek meg a fizetett tartalmak követelményeinek. A megvizsgált videók alapján négy nagyobb halmazt állítottak fel:
1. rejtett szponzoráció, a szolgáltatás árát nem tüntetik fel, nincs leírás a szolgáltatásról
2. rejtett szponzoráció, a szolgáltatás árát nem tüntetik fel, van leírás a szolgáltatásról
3. rejtett szponzoráció, a szolgáltatás árát feltüntetik, van leírás a szolgáltatásról
4. nem rejtett szponzoráció, a szolgáltatás árát feltüntetik, van leírás a szolgáltatásról
A négy csoport közül az utolsó felel meg teljes mértékben a szabályozói kritériumoknak, ám itt található a legkevesebb videó. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a gyerekek körében népszerű, legtöbb feliratkozóval rendelkező, legnézettebb csatornák közül többen is az első két kategóriába sorolhatók. A videósok gyakran vezetik fel úgy a szolgáltatást, mint valamit, amit ők személyesen már régóta ki szeretnének próbálni, vagy hogy sok kommentben kérték őket rajongóik, hogy próbálják ki, vagyis voltaképpen csak a közösség nyomásának engednek. A videósok többnyire buzdítják is a követőiket a szolgáltatás használatára és kérik, hogy osszák meg velük a majom válaszait – vagyis a személyesebb kapcsolat ígéretét kötve a szolgáltatás igénybevételéhez. A kommentszekciókban alámerülve találhatunk számos olyan tizenéves felhasználót, aki azt írja, hogy több ezer forintot játszott el így. Kezdő videósok, pár száz feliratkozóval szintén közzéteszik a hozzájuk érkező válaszokat, ezzel is lényegében ingyen reklámot szolgáltatva a cégnek. A jelenséget kritikailag, de szórakoztatóan feldolgozta a legnépszerűbb magyar influenszer is:
A GVH-vizsgálat alatt álló szolgáltatás influenszer-kommunikációja különösen aggályos:
A hirdetéseket etikátlanul megjelenítő véleményvezérek lényegében arra buzdítják fiatal követőiket, rajongóikat, hogy gondolkodás nélkül osszák meg személyes adataikat egy szolgáltatással, ráadásul úgy, hogy ezzel a szüleik pénzét költik. Nem véletlen, hogy több panasz is érkezett a meglepett és aggódó szülőktől a hatóságokhoz.
A GVH idén februárban indított eljárást a szolgáltatás reklámjai miatt, amelyek megsérthették a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. Az intézkedés meghozatalát felgyorsította a járványhelyzet miatti digitális oktatás bevezetése, ami a gyerekeket még inkább a képernyők elé szögezte. Az intézkedések nem csak a szolgáltatás üzemeltetőjére vonatkoznak, három influenszer marketinget közvetítő ügynökség és a gyerekek körében szintén népszerű online sorozat, a Középsuli websorozatot kiadó cég is a kötelezettek körébe tartozik (ugyanis az egyik epizódban megjelenik a beépített hirdetés). A vállalkozást 2014 tavaszán is megbüntették már Angliában, mivel a gyermekeket célozza és indokolatlanul ösztönzi az emelt díjas sms-ek küldözgetését.
Összegzés
Ahogy a tévés jóslás vagy a távgyógyító műsorok egy idősebb korosztály hiszékenységére építenek, úgy veszi célba a netes gazdaság egy szegmense a gyerekeket. Adatgyűjtésre és emelt díjas szolgáltatások értékesítésére kihegyezett alkalmazások sajnos időről időre fel fognak bukkanni. Hasonló kérdezz-felelek típusú telefonos szolgáltatásból is rengeteg van, az anyacég szárnyai alatt is fut például egy másik, magyarul is elérhető, hasonló szolgáltatás, pontosan 508 Ft-ért sms-enként.
Az egyetlen gyógymód, amivel elkerülhetjük a csapdákat, tudatos fogyasztói magatartásunk fejlesztése. Vegyük sorra, hogy milyen médiaértési kérdéseket, szempontokat kínál a jelenség, majd beszéljük át ezeket a diákokkal.
- A kereskedelmi médiában a tartalmak mögött általában valamilyen gazdasági érdek is áll. A szórakoztatás révén a nézettség növelése a cél, a figyelmünkért folyik a harc.
- Az internetes oldalak és szolgáltatások (és az applikációk) adatokat, információkat gyűjtenek rólunk, a netezési szokásainkról, melyeket főként marketinges célzattal oszthatnak meg harmadik felekkel. Nemcsak a figyelmünket bocsátjuk áruba napi médiás döntéseinkkel, hanem az adatainkat is.
- A fizetős szolgáltatások esetében nem árt megvizsgálni, kinek és miért is adunk pénzt. Megtévesztő, félrevezető oldalakkal gyakran találkozhatunk, de az árulkodó jeleket fel lehet ismerni: az elgépeléseket, félrefordításokat, a sietős üzleti művelet nyomait.
- Az influenszerek, véleményvezérek a médiapiac szerves részévé váltak, ám éppen a bevételszerzés vágya vezethet náluk is a minőség, sőt a jogszerűség feladásához. Érdemes elgondolkodni azon, milyen extra felelősséget visel az influenszeer, ha kiskorúak a követői.
Források:
A youtuberek kalandjai a promóciókkal
Ne kérdezd a majmot, mert nem lesz olcsó
A GVH ideiglenesen felfüggesztette a Kérdezd Bongót emelt díjas szolgáltatást
Phone firm fined over Bongo text service aimed at young people
Feladatok:
- Készítsetek esettanulmányt a jelenségről! Mutassátok be, hogy ti mikor és hogyan találkoztatok vele először, milyen tapasztalataitok vannak nektek vagy az ismerőseiteknek! Járjatok utána a szolgáltatásnak, kik állnak mögötte, hol mutatják be és hogyan! Gyűjtsetek a hirdetésre példákat és elemezzétek azokat!
- Keressetek emelt díjas sms-szolgáltatásokat, és gyűjtsétek a hasonlóságokat és különbségeket közöttük!
- Különböző keresőmotorok használatával keressetek rá a saját nevetekre, és nézzétek meg, milyen információk érhetőek el rólatok az interneten.
- Járjatok utána, hogy azok az oldalak, amelyekre regisztráltatok (Google, Facebook, Instagram stb.), milyen adatokat gyűjtenek rólatok!