Page 109 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Médiahatások 107 nem. Bármily hihetetlennek tűnhet is, de mind a tudomány megfgyeléseiből, mind saját szemünk tanúbizonyságából arra az elkerülhetetlen feltevésre kell jutnunk, hogy azok a furcsa lények, akik Jersey mezein leszálltak ma éjjel, egy, a Marsról kiinduló támadó hadsereg előőrse.” (Cantril, 2007: 553) Az adás után két héttel a CBS kutatási részlege megkérdezett 920 hallgatót az esetről, s azt találták, hogy azok hajlottak igazán arra, hogy hírként higgyenek benne, akik később kapcsolód- tak be a közvetítésbe, és lemaradtak arról az információról, hogy rádiójátékot köz- vetítenek Paul Felix Lazarsfeld (1901–1976) Bécsben született és tanult, disszertációját matematikából írta, majd érdeklődé- se a szociológia felé fordult. Tagja volt a Bécsi Körnek. Kvantitatív kutatásokat végzett, s 1932-ben amerikai ösztöndíjat kapott feleségével – Marie Jahodával – együtt, ugyanis egyik tanulmányuk, a „Munkanélküliség Marienthalban” fel- keltette a Rockefeller Alapítvány érdeklődését. Bár az ösztöndíj 1935-ben lejárt, Lazarsfeld a politikai klíma változása miatt nem tért vissza Bécsbe. 1935–1939 között a Newark Egyetemen kutatott. (Kezdetben ez nagyon kicsi kutatóhely volt, s a legenda szerint Lazarsfeld álnéven is publikált tanulmányokat, hogy a kutatócsoport nagyobbnak tűnjék.) Ekkor köt házasságot Herta Herzoggal, aki szintén médiakutatással foglalkozott. 1939-től a Princeton Egyetem Rádió- kutatási Programját (Princeton Radio Project) vezeti. 1940-től a Columbia Egyetemen (Alkalmazott Társadalomkutatási Iroda – Bureau of Applied Social Research) is tanít, s az elnökválasztási kampányt vizsgálja. Ebből a kutatásból születik egyik leghíresebb munkája, a The People’s Choice (1944) A kétlépcsős elmélet a média korlátozott hatását hirdeti. Vagyis a média hatása nem közvetlen, azonnali és erős, nem alakítja át gyökeresen a befogadók nézeteit, attitűdjeit. Lazarsfeld talán leghíresebb kutatása az 1940-es elnökválasztási kam- pányban vizsgálta a média befolyását. A tanulmányt Lazarsfeld mellett Bernard Berelson és Hazel Goudet is jegyzi (Lazarsfeld–Berelson–Goudet, 1944). Az 1940-es amerikai elnökválasztás két jelöltje a demokrata Roosevelt és a republiká- nus Wilkie voltak. A kutatócsoport Ohio államban, Erie megyében vizsgálta a rá- diókampányok hatását a választói viselkedésre, s két hatást sikerült azonosítaniuk: – Csekély hatás – az eredeti választói szándék megerősítése, illetve a szunnyadó hajlandóság aktivizálása; – Kétlépcsős hatás – a tömegkommunikációs folyamatokban a személyközi kom- munikáció jelentőségét is elismeri. Kimutatták, hogy az emberek egy része nem közvetlenül a médiára hallgat, hanem a közösségben fontos szerepet betöltő, ún. véleményformáló személyekre (opinion leaders).