Page 222 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

220 Műveljük a médiát! A narratíváknak kettős struktúrájuk van: a drámai struktúra a narrált történet fogalmi keretezését, forgatókönyvét és szerepeit foglalja magába, az érzelmi struk- túra pedig annak az érzelmi hatásnak a leírása, amelyet az adott narratíva a befo- gadóban kivált A narratívák elemzése során két meghatározó módszer alkalmaz- ható: a szintagmatikus, amely a narratívában megjelenő szintagmákat (viszonyokat) és szerepeket vizsgálja (Propp, 1995 [1928]), illetve a paradigmatikus elemzés, amely az ellentétpárokat mutatja be (Lévi-Strauss, 1955) Egy szöveg értelmezése – legyen az hagyományos írott szöveg vagy tágabb ér- telemben vett médiaszöveg – természetesen nem állhat meg az írott jelentés feltá- rásánál „Bármennyire is igyekezzék ugyanis a kutató, hogy a szöveget minél hite- lesebben elemezze, a szövegek jelentése önmagában soha nem egyértelmű, soha nem befejezett. Csak a közönség recepciója és értelmezése során válik átmenetileg azzá. Azért csak átmenetileg, mert a médiaszövegek poliszémiája és nyitott műfaji szerkezete miatt állandóan lehetségesek újabb és újabb értelmezések, amelyek megerősíthetik, de kétségbe is vonhatják mások magyarázatát” (Császi, 2010) Amint e fejezetből látszik majd, a digitális történetmesélés műfaja és módszere mindkét struktúrát, a drámait és az érzelmit is magában foglalja, s ezáltal egyaránt mozgósítja a szerepekről és ellentétpárokról szóló befogadói tudást, miközben ér- telmezése döntően nem a készítőn, hanem a befogadón múlik. A digitális történetmesélés otthona az a hely, ahol az emberi fantázia találko- zik a „számítógéppel” A digitális történetmesélés (digital storytelling, rövidítve: DST) fogalma a legáltalánosabb értelemben mindenfajta narratív újmédia-alkotás- ra utal, például websorozatokra, interaktív flmekre, hipertextes szövegekre és tör- ténetmesélésen alapuló számítógépes játékokra. Ritkábban a flmkészítés átfogó megnevezésére használják, elismerve, hogy a flmalkotások manapság már kizáró- lag digitális formában készülnek. Újabban kiterjedt az értelmezése olyan reklámok és egyéb hirdetési formák megnevezésére is, amelyek online kívánják magatartás- változásra bírni a nézőiket. A digital storytelling azonban szűkebb értelemben (ahogyan ebben a fejezetben foglalkozunk vele) a digitális médiatermékeknek egy olyan speciális változatára utal, amellyel hétköznapi emberek mutatják be ötletei- ket, életük egy-egy szakaszát vagy mozzanatát Ez a médiaprodukció egyszerre számít médiaműfajnak és művészeti-oktatási módszernek. Médiaműfajként magában foglalja a mozgóképet, az állóképet, a hanganyagokat, az animációkat és minden egyéb alkotást: ezek kombinációjával áll elő az elmesélt digitális történet, amelyet minden esetben digitális állományok- ban formál meg és tárol az alkotó. Elképzelhető tehát, hogy pl. papíron készült gyerekrajzok szkennelt változatai vagy magnószalagon rögzített réges-régi hang- anyagok digitális átiratai szerepelnek az elmesélt történetben, amely egy emlék, egy esemény vagy egy ötlet bemutatását szolgálja. A digitális történetmesélés másfelől egyfajta önkifejező módszerként használa- tos: egyaránt szolgál művészeti és oktatási célokat. Középiskolákban, egyeteme- ken, civil szerveződésekben és szociális intézményekben nagy sikerrel alkal-