Page 224 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

222 Műveljük a médiát! segítették a mesélőket: a történet „tulajdonosa” jobbára csak az információforrás szerepét játszotta e projektekben, a történet végső formáját azonban a szakértők alakították ki – nem utolsósorban azért, mert a szükséges technikát is ők birtokol- ták. Kivétel ez alól az Atchley-módszer, ahol a jól felszerelt „táborban” maga a mesélő állította össze a digitális történetet, ám ne feledjük: az ezredfordulóig a vi- lág jelentős része nehezen fért hozzá a multimédiás tartalmakat előállító eszközök- höz, kiváltképp ha otthon szerette volna használni őket. A DST négy funkciója Hartley és McWilliam (2009) szerint a digitálisan mesélt történeteknek négy- féle jelentésük és funkciójuk van: – formaként egyesítik a szenvedélyes közlések erős, direkt érzelmi töltetét a dokumentarista alkotások eredetiségével és a formátum tiszta eleganciájával – olyanok, mint a szonettek vagy a haikuk, csak épp digitális formátumban; – gyakorlatként az egyének oktatását valósítják meg, digitális közlésre szánt új narratív eszközök használatára tanítják őket; – mozgalomként a szakértők és a felhasználók kreativitásának tökéletes elegyí- téséről tesznek tanúbizonyságot; – médiaszöveg-rendszerként pedig egy új médiagazdaságról szólnak: elmossák a prof és amatőr produkciók közti szilárd határvonalat, újragondolni késztet- nek az előállító/fogyasztó kettősségét, s hozzájárulnak a „digitális írástudás- ról”, részvételről, történetmesélésről és tartalomterjesztésről szóló újfajta gondolkodás kialakításához Miután a digitális eszközök hozzáférési megosztottsága világszerte enyhült vala- melyest, egyre több és több helyen honosodott meg a digital storytelling műfaja és módszere. A saját kezűleg készített multimediális alkotások köré egész mozgalom szerveződött. Még jóval azelőtt, hogy az alkotók otthonában készültek volna ilyen művek, az USA California államában, Berkeley-ben 1994-ben megalakult a Cen­ ter for Digital Storytelling. A BBC 2001-es és 2002-es projektjei után Ausztrália, Izrael, a Dél-Afrikai Köztársaság és Brazília is felzárkózott különböző progra- mokkal, vagyis 2006-ig gyakorlatilag minden kontinensen megjelent a kezdemé- nyezés Ahogy azonban Bucy és Newhagen rámutatott (Bucy–Newhagen, 2003), az elterjedésében komoly egyenlőtlenségek fgyelhetőek meg: Afrikában, Dél- Amerikában és Ázsia egyes részein korántsem olyan intenzív a növekedés, mint Európában, Észak-Amerikában és Ausztrália térségében. Nem meglepő, hogy ez a fejlettségi térkép gyakorlatilag tökéletesen egybevág a digitális szakadék mélysé- gét ábrázoló térképpel: ahol a digitális technológiai eszközök terjedése lassú, ott a digitális történetmeséléshez szükséges eszközök is nehezebben hozzáférhetőek, te- hát nehezebb lesz a történetmesélés kivitelezése