Page 225 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Médiaértés 223 Miután tehát a digitális történetmesélés a flmesek kiváltságából a magánembe- rek önkifejezési módjává vált, s a kameráról a számítógépre költözött, gyors ütem- ben jelent meg újabb és újabb – technológiával gazdagon ellátott – területeken. A házilag használható digitálismédia-előállító eszközök terjedése ugyanakkor egy- beesett a web 2.0 logikáján alapuló közösségimédia-platformok népszerűvé válásá- val. Ez eredményezte a digitális történetmesélés harmadik szakaszának előretöré- sét. Immár nem csupán CD-re írva, netán házi vetítéseken bemutatva ismerhetjük meg az alkotók munkáit, hanem – a hálózati társadalom áldásos hatásaként – az internet erre szakosodott felületein, videómegosztó portálokon és projektek videós adatbázisaiban érhetőek el a rövidflmek és animációk. A YouTube áttörő sikere a vizuális korszak megerősödését jelezte, a közösségi média népszerűsége pedig az emberek társaság utáni vágyáról tanúskodik A digitális történetekben ennek meg- felelően megjelenik az interaktív momentum: sok esetben láthatunk olyan alkotá- sokat, amelyekben hipertextes „elágazások” vannak, s a történet végigkövetése megköveteli a néző aktív közreműködését, legalább egy-két kattintás erejéig. Interaktivitás alatt akció és reakció váltakozását értjük (van Dijk, 2006: 6–8). Az interneten reagálni tudunk az egyes történetekre, visszajelzést adhatunk az elő- adójának, az internet segítségével elérhetjük, és interakcióba kerülhetünk vele. Továbbíthatjuk, megoszthatjuk történetét, véleményét, gondolkodásmódját, s így mi magunk is dönthetünk róla, hogy kihez juttatjuk el az adott videót. A digitálisan mesélt történetek egyfelől kapcsolatokat teremtenek az emberek és a kultúrák között, másfelől maguk a kulturális identitások fejezik ki vele magu- kat, aminek következtében állandó csere jön létre a kultúrák között (Castells, 2006a: 34) Mindössze a mindkét fél által beszélt nyelv és internetkapcsolat szük- séges ahhoz, hogy megismerjük egy, a világ másik végén élő ember véleményét és érzésvilágát olyan témákkal kapcsolatban, mint például a bevándorlás vagy a kul- turális sokk A prof történetmesélők már nem azonosak a prof flmesekkel vagy a hivatásos producerekkel – sokkal inkább olyanok, mint a saját szerzeményeiket zengő vándorénekesek, a bárdok. Személyük olyan amatőröket fed, akiknek van monda- nivalójuk, s akik otthoni íróasztaluk mögül szerkeszthetik és tölthetik fel a saját szkennerükkel, diktafonjukkal, kézikamerájukkal és digitális fényképezőgépükkel készült anyagaikat. Profzmusuk a lelkesedésükből, hozzáférési kompetenciájukból és gyakorlatukból fakad A prof történetmesélőt bárdnak, költőnek is tekinthetjük, aki a digitális emlé- kezést segíti és szolgálja: ügyek mellé szegődve kifejezi, formába önti, újrameséli, és így megőrzi a történeteket. E tevékenységének megalapozásához a bárd három lehetőség közül választhat: 1. „Én bárd vagyok, ti pedig nem”: Taliesinhez, a 6. századi breton költőhöz ha- sonlatosan profvá válva tovább műveli, amiben jó, miközben fntorog a nála gyengébb képességű alkotók munkáinak láttán, hiszen a „piac” törvényeit kö- veti, s abban hisz, hogy a rátermettebb viszi a hasznot