Page 174 - Andy Ruddock – Ifjúság és média
P. 174
172 Ifjúság és média tudod, isszák a Magnerst [nevet]. Tényleg bejön nekem ez a hirdetés, és (…) egyszerűen csak lenyűgöz, érted?” „Egy bárban dolgozom, és hirtelen mást se hallok, csak azt, hogy Magners, Magners. És ahol dolgozom, a szállodában, 5 £ egy üveg, és még így is megy. Ezt még azelőtt is elmon- dom az embereknek, mielőtt kiszolgálnám őket (…), hogy ne később kelljen visszavinnem azzal, ennyit nem fzetnek érte. Szóval csak annyit mondok, hogy ez egy ötös lesz, oh, egy ötös, rendben van. Aztán egy pohárban szolgáljuk fel jéggel, és csak ülnek egész nap, iszo- gatják a Magnerst, és egy vagyont költenek el.” Lehet, hogy ezek az észrevételek csak benyomásokon alapultak, mégis előre látták a jövőt. 2009-ben az ASA azért támogatott egy panaszt a Magners televíziós rek- lámja ellen, mert abban „bemutattak egy embert, ahogy besétál egy kocsmába, és kitöltenek neki egy korsó Magnerst. Majd megszólal egy hang, amely azt mondja: »Magners Csapolt Almabor. A tö- kéletes jégtörő. Biztos lehet abban, hogy jól folyik a beszélgetés az alatt az idő alatt is, ami ahhoz kell, hogy kitöltsenek egy korsó hideg, habos cidert. Jég nélkül, tisztán, a prémium ízért. Magners Csapolt Almabor, az idő, amit csak magadnak szentelsz.« A hirdetés végén a férf felkapta a korsóját és megfordult, majd beszélgetni kezdett egy baráti társasággal.” (ASA, 2009.) A panasznak helyt adtak, mert az ASA-nél egyetértettek abban, hogy a Magners reklámja valóban azt sugallta, akkor jó a hangulat, ha az emberek az ő almaboru- kat isszák. Az Euromonitor egyetértett abban, hogy az almabor diktálta a divatot, olyany- nyira, hogy az italgyártást az almabor mentette meg a globális pénzügyi válság legnagyobb csapásától. A cég 2010-es jelentése a globális fogyasztói környezetről a hallgatók sejtéseit igazolták, miszerint az almabornak sikerült elérnie azt a fgye- lemre méltó trükköt, hogy a költségből hasznot kovácsoljanak, éppen akkor, ami- kor a fogyasztók még kevesebbet tudtak költeni. Az almabor az egyike volt azon kevés termékeknek, amelynek az eladása a válság idején is virágzott azoknak a jogi lépéseknek az ellenére, amelyek az ipar áraira, promócióira és tartalmaira irá- nyultak. „[A]z almabor és a körtebor fontos menekülési útvonalat jelent a sörfőzők és a gyártók szá- mára, akiket sarokba szorítanak a kedvezőtlen demográfai viszonyok és a jogszabályi vagy adózási akadályok. (…) Az almabor nagy múlttal és a meglehetősen kedvező kilátásokkal rendelkezik – ami szerencsés dolog azokban a komor időkben, amik még előttük állnak.” (Euromonitor International, 2011, 2.) Az alma- és körtebor újdonsült globális sikere jól példázza a prémium termékek rejtélyét, amelyek esetében a fogyasztók akkor is hajlandóak többet költeni a meg- felelő italra, ha egyébként kevesebb alkoholt vásárolnak. A Magners bebizonyítot- ta, hogy az almabort egy tehetősebb vásárlói körnek is el lehet adni, és ezt a brit
   169   170   171   172   173   174   175   176   177   178   179