Page 182 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

180 Határtalan médiakultúra Eszközmediáció és az újmédia A médiumok alapvetően a test olyan meghosszabbításai, prosztézisei, amelyek az érzékelési módokat befolyásolják, elsősorban javítják. A prosztetikus eszközök el­ szaporodása drasztikusan kiterjesztette testi érzékelés és észlelés határait. Szinte nincs olyan része az embernek, mely ne lenne helyettesíthető valamilyen kütyüvel, jóllehet az efféle eszközök már régóta velünk vannak. Teleszkóp, mikroszkóp, szeizmográf, szemüveg, hallókészülék éppúgy idetartoznak, mint a vak ember fe­ hér botja, a tengerészek iránytűje, a szextáns vagy az akna- és egyéb keresőműsze­ rek, a Geiger–Müller-számláló, sőt maga az autó is, melyek nemcsak az öt alapve­ tő emberi érzéket javítják fel, hanem újfajta észlelést is lehetővé tesznek, mint a mágnesesség, az elektromosság vagy a sugárzás mérése. De hogyan viszonyítható az újmédia e prosztetikus eszközökhöz? A legkézzelfoghatóbb különbség az, hogy amíg a hagyományos prosztetikus eszközök a való világ érzékelésében segédkeznek, az olyan új médiumok, mint az Oculus Rift, egy virtuális, nem létező világ észlelését teremtik meg. Egy új ontoló­ giai tartományt vezetnek be. Van azonban egy másik különbség, mely e tartomá­ nyokra való felosztást áthúzza. Dan Ihde kétféle típusát különbözteti meg az eszközmediált percepciónak. Az első típusba olyan eszközök tartoznak, amelyek „a világ testi tapasztalatának a részét alkotják, függetlenül attól, hogy e tapasztalat kinesztetikus-taktilis, vagy a megtestesült látvány (teleszkóp) vagy hallás (telefon) kiterjesztése Ezt megtestesültségi viszonynak nevezem”. Ekkor a prosztetikus 20 eszközön, mint például a flmkamerán keresztül látunk/hallunk/tapintunk stb. Az észlelő alany és a gépi eszköz a megtestesülésben összeolvadnak. Az észlelő alany inkarnálódik az eszközben. Így működik a vak ember botja is, amellyel a járdasze­ gélyt kitapogatja, de idesorolnám a vakvezető kutyát is, amely az irányválasztás­ ban és a mozgásban segít. Léteznek azonban másfajta eszközök, melyek az embertől függetlenül érzékelik a világot, nem az észlelő alany megtestesültségei, akinek viszont értelmeznie kell az eszközt többnyire valamilyen értékskála mentén. Így működik az autóban az olajszintmérő vagy a szobai hőmérő. Mivel ez esetben „az ember érzékeli a gépet, amely érzékeli a környezeti jelenséget”, Ihde ezt a fajta eszközmediálást herme- neutikai viszonynak nevezi Azonban nem minden eszközmediációt lehet köny­ 21 nyen besorolni egyik vagy másik kategóriába. Vegyük például az aknakeresőt vagy a repülőtéri ellenőrző kapukat. Ha megszólalnak, az azt jelenti, hogy fémet érzékelnek a földben vagy egy személynél. Egy igen/nem alapú detektorról van 20 Vivian soBchAck: The address of the eye: a phenomenology of film experience. Princeton, Princeton UP., 1992. 180. 21 Uo , 187