Page 184 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

182 Határtalan médiakultúra birodalmában.” Olyan, mintha Benjamin már a szimulációról beszélne. A szimu­ 25 láció „okkult technika”, mely eltűnik a megjelenített tartalom mögött: „A mű any­ nyira csodálatra méltó, amennyire képes elrejtőzni a közvetlen tartalma mögött”. 26 Tehát a mozi majdnem szimuláció, a háttérfókusz akadályozza meg ebben, ame­ lyen keresztül a közvetítő „test” felfénylik. Ugyanakkor éppen ez a látens elcsú­ szás, a teljes izomorfzmus hiánya teremti meg a mozi és a flm etikai dimenzióját. Enélkül a flmi illúzió totálissá válik, ahogyan ezt Bazin megjósolta, miközben a legalapvetőbb jelentését veszti el. A test polaritása: az etikai különbség forrása Láttuk: az újmédia megjelenésének két fontos következménye van. Az egyik az, hogy a testet mint határoló bőrt defniálja újra, másrészt felruházza a testet új per­ ceptuális lehetőségekkel. A bőr oly szorosan simul a testre, hogy a belső, mely egykor visszataszítónak tűnt, napjainkra semmivé vált. A fénylő és szinte áttetsző bőr szublimálta a testet. A külső és belső, megjelenés és lényeg különbsége eltör- lődött, azonban egy másik különbség, az érzékelő és az érzékelt egybe nem esése továbbra is hordozza az etika lehetőségét. Az alábbiakban kicsit részletesebben megvizsgáljuk e különbség fenomenológiáját és a relevanciáját az újmédia szem­ pontjából. Testem két oldala: az érzékelő és az érzékelt kiazmusa Itt nyilván nem vehetjük sorra a történetileg létező testfelfogásokat a karteziánus duális felfogástól napjaink kognitív pszichológiai és fenomenológiai, s azon belül is rendkívül árnyalt elképzeléseiig. Van azonban egy közös alap, amelyből kiindul­ hatunk, mégpedig a megéltség vagy megtestesültség fogalma. Ez különbözteti meg az élő organizmusokat a világ többi tárgyaitól. Merleau-Ponty szerint az előb­ biekre és csak azokra jellemző tulajdonság a kommunikáció, mely már az előtt meghatározó, hogy bármilyen értelemben „tudatra ébrednének”. Ezen a primér szinten a kommunikációt úgy kell értenünk, hogy a testek mint tárgyak egy akció– reakció sémába illeszkednek: ha külső hatás éri őket, látható vagy nem látható 25 Walter BenJAmin: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában, kurucz Andrea fordítá­ sát átdolgozta mélyi József. In: Walter BenJAmin: Kommentár és prófécia Budapest, Európa, 1969. 301–334. aura.c3.hu/walter_benjamin.html 26 René Vincente ArcillA: Mediumism: A Philosophical Reconstruction of Modernism for Existential Learning. Albany, NY, SUNY Press, 2010. 71.