Page 19 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

AntAlóczy tímeA – Pörczi zsuzsAnnA: In medias res: kor-szerűen a médiáról 17 meglepett ezek után, hogy legutóbbi könyvében, amely Alone together: Why We Expect More from Tecnology and Less from Each Other [Együtt egyedül: miért várunk többet a technológiától és kevesebbet egymástól] címmel jelent meg 2011- ben, azzal érvel, hogy a közösségi média napi szinten csábít minket azzal, hogy 16 a társasság érzését adja az intimitás elvárásai nélkül, miközben összekeverjük a posztolást és az online megosztást az autentikus kommunikációval. Arra késztet, hogy a valódi kommunikációt a puszta kapcsolódásért cserébe feláldozzuk. Ugyan­ itt arra is felhívja a fgyelmet, hogy csak mert az internettel együtt nőttünk fel, hajlamosak vagyunk felnőttként látni azt. A digitális technológia szerinte ugyan­ akkor még gyerekcipőben jár, de van még időnk újraalakítani vele való viszonyun­ kat, és a módot, ahogy használjuk. Turkle ma már nem kerül fel a ’Wired’ maga­ zin címlapjára, mi több, gyakran technofóbnak is nevezik, csak mert három évtizednyi kutatással a háta mögött a digitális technológia veszélyeire is fel kíván­ ja hívni a fgyelmet. Nem állítjuk, hogy nincsenek saját, szubjektív benyomásaink, nem gondoljuk, hogy a jelenség kapcsán van objektív megközelítés. Mi több, azt gondoljuk, hogy aki ezt állítja, téved, és saját kutatói, gondolkodói ambícióival nincs tisztában. Roland Barthes-hoz fordulunk most, akinek jelentősége a huszadik század kultúrkritikai teljesítményében rendkívül jelentős. Barthes csillogó elméjének eredményeit manapság számos területen hasznosítják. Ontotta magából a pontos elemzéseket, a nagy ívű koncepciókat, ám talán az egyik legfontosabb hozzájá- rulása korunk szellemi életéhez annak a hangnemnek, annak a stílusnak és atti­ tűdnek a felmutatása volt, amely meglátásunk szerint szinte példa nélküli. Ez a neutrális hang azonban nem jelentette és nem is jelentheti azt, hogy a kritikai tevé­ kenység alábbhagyjon vagy jelentőségét veszítse. Barthes már 1957-ben megjelent Mitológiák című művében is gyakorolja a csak sokkal később neutrálisként megne­ vezett stílust, azonban ez a mű alapvetően a médiáról szól, a média mitológiájáról, kultúrkritikai műnek tekinthető. E könyv egyik fontos gondolatával szeretnénk je­ len kötetünket bevezetni, az olvasó szíves fgyelmébe ajánlva a Barthes-féle meg­ közelítést, amely a kötet összeállításának egyik vezérfonalaként is említhető. Barthes műve 1957-ben született. Most 2015-öt írunk. A mai felgyorsult időben felmerül a kérdés, mennyiben lehet aktuális mindaz manapság, amit Barthes a múlt század ötvenes éveiben mondott a médiáról, jóval a www megjelenése előtt? Eljátszunk a gondolattal, hogy mint az átmeneti generáció, az átmenők, keverhet­ jük az időket, ha úgy érezzük, hogy az segít refektálni a jelen kihívásaira. Töre- dékek, lenyomatok, nyomok arról, hogy mit gondolunk ma a média határtalansá­ gáról. 16 Sherry Turkle: Alone Together: Why We Expect from Technology and Less from Each Other New York, Basic Books, 2011.