Page 59 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

Bényei Judit – ruttkAy zsófiA: A múzeum megújítása a digitális technológiák korában 57 Az ismeretátadásnak többféle módon is adaptívnak kell lennie, különösen, ha – mint a múzeumban általában – a befogadó közönség heterogén. Az ismereteket különböző formában, különböző tanulási stílusokhoz igazodva, eltérő modalitá­ sokban érdemes kínálni. Építeni kell arra, hogy a látogatóknak más és más terüle­ teken lehetnek az erősségeik: van, aki verbálisan, más vizuálisan vagy auditív úton, esetleg kinetikusan, a mozgás révén képes könnyebben az információk befo­ gadására. De tekintetbe kell venni a befogadó nyelvi és intellektuális képességeit, 20 életkorát, érdeklődési körét, háttérismereteit. Az egyénre szabott tartalomközvetí­ tést egyre inkább el is várja a mediatizált környezetben otthonos közönség. A meghódítandó közönség Bár a társadalmi közmegegyezés szerint a múzeumok fontos szerepet töltenek be a nemzeti és civilizációs értékek őrzésében, feldolgozásában, közzétételében és in­ terpretálásában, a múzeumok látogatottsága hazánkban inkább csökken vagy stag­ nál, jelentős növekedés nem jellemző az elmúlt 20 évben. Közönségük öregedik, 21 és leginkább a középosztály műveltebb rétegeiből, továbbá kifejezetten az értelmi­ ségiek, illetve a nemzetközi hírű intézmények esetében a (kultur)turisták közül kerül ki A jövő szempontjából különösen érdekes megvizsgálnunk a fatalabb korosztály múzeumhoz fűződő viszonyát, amely a hagyományos múzeumközvetítési módsze­ rekhez képest, az internet révén már sokkal dinamikusabb, interaktívabb és él­ ményszerűbb, könnyen elérhető közegben szerzi információit a világról. Ebben a részben a manapság Y és Z generációnak nevezett korcsoportok kulturális aktivi­ tását és múzeumokhoz fűződő viszonyát vizsgáljuk meg. Tehát azokkal a fata­ 22 lokkal és fatal felnőttekkel foglalkozunk elsősorban, akik korán belenőttek vagy már bele is születtek a digitális mediatizált világba. Azt is megnézzük, valóban általános-e ennek a generációnak a körében a digitális interaktív eszközök elérése. Az előző címben végiggondoltak alapján ugyanis feltételezhető, hogy a múze­ um a digitális technológiák befogadásával, bevetésével bővítheti a látogatók körét. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy a múzeum jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a korcsoportra jellemző ikonikus eszközök ne csak a könnyű kikapcsolódást 20 Howard GArdner: Frames of Mind – The theory of multiple intelligences. New York, Basic Books, 2011. 21 Kultúra 1960 – https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_zkk001.html 22 Az Y és a Z generációk nem tudományos kategóriák. Közmegegyezés alapján mégis világszerte Y generációnak nevezik a kb. 1980–1995 között születetteket, és Z generációnak a kb. 1995 utániakat. Lásd például TAri Annamária: Y generáció. Budapest, Jaffa, 2010, valamint TAri Annamária: Z gene- ráció. Budapest, Tercium, 2011.