Page 61 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

Bényei Judit – ruttkAy zsófiA: A múzeum megújítása a digitális technológiák korában 59 kozás intézményeibe is (kávéház, söröző, borozó, kocsma, mozi). A többség tehát előnyben részesíti a kikapcsolódás társas és könnyedebb formáit is. Megszólítá­ suknál fgyelembe kell venni ezt a kettős igényt. A teljes minta 80%-át jelentik viszont azok, akik a magaskultúrát szinte teljesen nélkülözik. A minta 36%-a szá­ mára a könnyed szórakozás jelenti a kikapcsolódást, és ennek intézményei válnak társas együttléteik terepévé. A fönnmaradó 44% kulturálisan inaktív, vagy kizáró­ lag otthonában tölti szabadidejét. A kutatás alapján arra következtethetünk, hogy a digitális világba beleszületett fatalok 80%-a nem, vagy alig – a megkérdezettek18%-a talán évente egyszer – jár kiállításra és múzeumba. A magaskultúra fogyasztása szempontjából a legjobb helyzetben a megyei jogú városokban és a fővárosban lakók vannak, a legrosszabban pedig a vidéki kistele­ püléseken élők. A kulturális intézmények elérésének a községekben és a vidéki kisvárosokban fzikai korlátja is van, távol esnek tőlük a múzeumok, színházak, kevés a könyvesbolt. A múzeumok esetében elméletileg segíthetne a helyzeten a tartalmak távoli, digitális elérése. Vonzerőt jelenthetne az élményszerű tálalás ezen a csatornán is. Kérdések sora merül fel e megoldás kapcsán: Kinek van hozzáféré­ se az eszközökhöz? Hogyan terelhető a kulturális beállítódás a múzeumok kínála­ ta irányába? Felkelti-e a virtuális múzeumi élmény az érdeklődést az eredeti gyűj­ temény iránt? Mennyire releváns ezt az utóbbi kérdést kizárólag a fzikai tárggyal történő találkozáshoz kötni akkor, amikor a múzeumok jelentős része elmozdul a pusztán esztétikai szempontokat követő prezentálástól a múzeumban őrzött tár­ gyak és kultúra közösség számára érvényes bemutatása, a tárgyak kontextuali- zálása, a problémaorientált kurátori szemlélet és a közösségi bevonódás felé? 27 A fatalok internethasználata Ahhoz, hogy eldönthessük, hogy – a nemzetközi trendet követve – az infokommu­ nikációs eszközök használatával bővíthető-e itthon is a múzeumok látogatói köre, meg kell vizsgálnunk, milyen ezeknek az eszközöknek az elterjedtsége Magyar- országon a 2010-es évek közepén. Különböző statisztikák szerint a magyar lakosság 14 évnél idősebb tagjainak 28 körülbelül 60%-a internetezett heti rendszerességgel 2013–2014-ben. Az interne­ 29 27 FrAzon Zsófia: Múzeum és kiállítás – Az újrarajzolás terei. Budapest – Pécs, Gondolat – PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2011. 177–185. 28 NMHH: Lakossági internethasználat, Online piacfelmérés 2013. http://nmhh.hu/dokumen­ tum/162930/lakossagi_internethasznalat_kutatasi_osszefoglalo_2013.pdf 29 A magyar lakosság 40 százaléka nem internetezik. Világgazdaság, 2014. július 10. http://www. vg.hu/vallalatok/a-magyar-lakossag-40-szazaleka-nem-internetezik-430983