Page 27 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 25 terjedt el, vagyis a megértés denotációban és konnotációban megnyilvánuló ter- mészete Eszerint a megértés végtelen, egymásra referáló jelsorozat folyamatának tekinthető, ahol a denotáció az a jelentés, amely valamely jelhez (például szóhoz) a (nyelvi) konvenció alapján tartozik, miközben ugyanaz a jel egy másik jelrend- szerben további jelentéstartalmakat hív meg (konnotáció) Belinszki tömör összeg- zése szerint: „Barthes ezzel arra mutat rá, hogy a jeleknek többféle, a kontextustól kisebb vagy nagyobb mértékben függő jelentéssíkja lehet. Sem a konnotáció, sem a denotáció nem vezethető le azon- ban a jelölt dolog lényegéből, ugyanakkor nem is teljesen esetlegesek, hanem a társadalmi dis- kurzusban kerülnek meghatározásra, ily módon pedig állandó változásnak vannak alávetve Egy igen komplex, de Barthes érvelését jól illusztráló példára utalva érdekes végiggondolni a közepén lyukas zászló (mondjuk piros-fehér-zöld) elsődleges jelentését és a hozzá kapcsolódó 3 konnotációkat, illetve azok jelentéseltolódását 45 év alatt Ha ezeket a szemiológiai megfontolá- sokat összefoglaljuk abból a szempontból, hogy mit is jelentenek a szövegre, mint nyelvi jelek komplex együttesére nézve, akkor megállapíthatjuk, hogy a szöveg nem egy lezárt, törvényszerű és »objektív« jelentést hordoz. Legfontosabb jellemzője éppen a poliszémia, a többértelműség. A valóságról megfogalmazott leírás az egyes jelentésekben nem objektív, hanem konstruált, és tükrözi a társadalom hatalmi viszonyait. A valóság defniálásának joga (melyet akár a legitim tudás fogalmával is körülírhatunk) érdekütközések tárgya.” 4 Elsősorban Louis Althusser ideológiakoncepciója, Antonio Gramsci hegemónia- elmélete és a Valentin Volosinovhoz, Roland Barthes-hoz köthető szemiotikai for- 5 dulat, valamint Raymond Williams kultúrafogalma (amelyben Williams a kultúra 6 vonatkoztatási kerete szerint megkülönbözteti az ideálist, a dokumentálist és a tár- sadalmit, illetve a kultúrát sajátos jelölőrendszerként láttatja) az az elméleti háttér, amelyhez kapcsolódva a cultural studies, a kritikai kultúrakutatás meghatározó alakja, Stuart Hall 1980-ra kidolgozta a jelentésproblematika számára alapvető kó- dolás-dekódolás modellt A modell abból a Volosinov nyomán megfogalmazott szemiotikai alapvetésből indul ki, mint azt Bajomi-Lázár Péter ismerteti, miszerint: „[A] szöveg mindig többértelmű (poliszémikus), azaz korántsem biztos, hogy az üzenet ugyan- azt jelenti a kommunikátor, mint a címzett számára A szövegnek nincs a befogadótól függet- len (azaz immanens) jelentése, a jelentés a társadalmi interakciókban állandó küzdelem tárgya, vagyis a jelentés mindig a használat során jön létre Az, hogy milyen jelentést csatolunk egy jelhez, elsősorban a kontextus függvénye. Egy hír értelmezését meghatározzák egyebek mellett 3 Belinszki írása 15 éve jelent meg az akkor frissen induló Médiakutató első számában. 4 Belinszki i m (2 lj ) 5 Bővebben lásd PaP Milán Az ideológia fogalma – Bevezetés az ideológia tanulmányozásába című munkájá- nak idevágó, „Antonio Gramsci a történeti-ideológiai tudatról és a hegemóniáról”, illetve „Louis Althusser és az ideologikus államapparátusok” című fejezetét (Academia.edu). 6 Bővebben lásd williams, Raymond: A kultúra; A kultúra elemzése In: wessely Anna: A kultúra szocioló- giája Budapest, Osiris, 1998