Page 28 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

26 Médiaesemény-esettanulmányok a hírgyártás körülményei (így például az adott médium hírforrásainak száma), az esemény- ről szóló narratívát befolyásoló érdekcsoportok, a befogadó társadalmi és gazdasági státusa, valamint a befogadás materiális körülményei A média nyelve tehát mindig ideologikus, azaz mindig hordoz valamilyen, az uralkodó értékrendet tükröző preferált értelmezést – állítja Hall a framingelmélet szellemében, de hozzáteszi: a befogadónak szabadságában áll elfogadni, meg- fontolni vagy elutasítani ezt az értelmezést.” 7 Hall megállapítja: „A szemiotikai paradigma a kommunikatív láncolat bármelyik végén azzal kecsegtet, hogy el- 8 oszlatja azt a tétova behaviorizmust, amely oly sokáig kísértette a tömegmédia-kutatást, külö- nösen a tartalmi megközelítés szintjén. Noha tudjuk, hogy a tv-műsor nem behaviorinput, mint amilyen térdkalács refexkiváltás céljából való megütögetése, a hagyományos kutatók mintha mégsem lettek volna képesek anélkül fogalmi keretbe foglalni a kommunikatív folyamatot, hogy valamiféle lopakodó behaviorizmushoz ne folyamodnának. Tudjuk, hogy – mint Gerbner meg- jegyezte – az erőszak bemutatása a képernyőn „nem erőszak, hanem az erőszakról szóló üze- net”, mégis továbbra is úgy kutatjuk az erőszak kérdését, mintha képtelen volnánk megérteni ezt az ismeretelméleti különbséget. (…) Minthogy a vizuális diskurzus egy háromdimenziós világot fordít le kétdimenziósra, természe- tesen maga nem lehet a jelölője vagy fogalma annak, amit jelöl. A kutya a flmen tud ugatni, de harapni nem! A valóság a nyelven kívül létezik, de állandóan a nyelv által és a nyelven keresztül közvetítődik.” 9 A kódolás tehát Hallnál mindig azt az összetett és elemzendő folyamatot jelöli, amelynek során a médiaintézmény valamely eseménnyel kapcsolatos jelentéseket konvertál, fordít át a „technikai” közvetítő közeg (újság, rádió, televízió, internet) által alkalmazható nyelvi apparátusokra A kódolást az intézmény szervezeti kör- nyezete, a technikai adottságok, a szakmai konvenció és a hagyomány egyaránt befolyásolja, miközben – mindezzel kölcsönhatásban – a kódolás „egyfajta értelmi struktúrába való beágyazást is jelent, ami a világ ábrázolásának valamiféle domi- náns módját eredményezi” – értelmezi Belinszki Hall gondolatát. „Hasonlóan a kódoláshoz, a dekódolásnál is a tényezők széles köre játszik szerepet: a társada- lom domináns jelentéstartalmai, illetve a hozzájuk fűződő viszony, mely másrészt kölcsönha- tásban áll az egyén hatalmi struktúrában elfoglalt helyével; a befogadás materiális körülményei; a szociális környezet; a médiafogyasztási szokások; az a cselekvési rutin, melybe a fogyasztás beágyazódik stb.” 10 7 Bajomi-lázár Péter: Manipulál-e a média Médiakutató, 2006 nyár 77–95 8 Viselkedés-lélektan; eredeti alapelve szerint minden lelki jelenség az inger–válasz elmélet (stimulus-response), S-R meghatározottság keretében értelmezhető. 9 Hall, Stuart: Kódolás-dekódolás (1980) In: anGelusz Róbert – tardos Róbert – terestyéni Tamás (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Budapest, Gondolat, 2007 121–142 10 Belinszki i m (2 lj )