Page 30 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

28 Médiaesemény-esettanulmányok jelent számaihoz kötődve), ami a médiának erős és a befogadó számára észrevétlen hatását fel- tételezte, s ezáltal lerombolta a szöveget értelmező befogadó képét.” 13 A pszichoanalitikus gyökerű Screen-elmélet a befogadó szerepét bizonyos fokig passzívnak tekinti, feltételezve, hogy a befogadó számára a szöveg ajánlja fel az azonosulási lehetőségeket, így a szöveg szerepe nagyon erős az értelmezés során, hiszen lényegében egyértelműsíti azt. „A Screen is olyan epifenoménként (másodlagos fontosságú, kísérő jelenségként) írta le a kö- zönséget, ami benne foglaltatik a flm- és televíziós szövegekben, és annak ellenére, hogy az egyébként csak feltételezett viszonyt a pszichoanalízis fogalmaival írta le, nem tulajdonított bár- miféle jelentőséget vagy szerepet az empirikusan létező közönségnek. A közönség a más terüle- teken meghatározott és ott artikulálódó uralmi és diszkriminációs formák és hatalmi viszonyok árnyékaként jelent csupán meg. De már a Screen-féle elméletben érzékelhető az elmozdulás – amelyet egy kibontakozó, de szélesebb érvényességre igényt tartó szemiotikai érdeklődés elő- zött, illetve alapozott meg – annak a felismerésnek az irányába, hogy az olvasó-alany-néző- közönség fogalmát a szövegen belül kell megtalálni és megkonstruálni.” 14 A szövegközpontú hermeneutikai hagyomány mellett azonban markánsan je- len van a befogadáselméleti megközelítés is, amely éppen a szöveg szerepét látja kevésbé meghatározónak a jelentéskonstruálások folyamatában, melyet szinte ki- zárólagosan a befogadó változatos pozícióinak tulajdonít A birminghami iskola legradikálisabb (kül)tagjának számító John Fiske, aki Bahtyin és de Certeau mun- káira támaszkodva a kulturális ellenolvasatok és a „szemiotikus demokrácia” té- zisére helyezte a hangsúlyt, a szöveget másodrangúnak tekintette, és kizárólag a befo gadó értelmezését tartotta vizsgálandónak Császi interpretációjában Fiske szerint: „A művelt középosztály látásmódját megfogalmazó magaskultúrával szemben a tabloid újság- hírekben, a populáris zenében és a média más formáiban az egyszerű embereknek lehetőségük nyílik a hatalmasokkal szembeni „szemiotikus gerillaharcra” és ítélkezésre. Ezért olyan dolgo- kat vizsgált, mint a Madonna jelenség, vagy az, hogyan adnak az átlagostól teljesen eltérő értel- met az otthontalanok a média történeteinek.” 15 A cultural studies szellemében a nyolcvanas-kilencvenes években sok izgalmas és a médiatudomány fgyelmét megragadó tanulmány jelent meg, amelyek bizo- nyos jellemző szövegtípusok (elsősorban televízió-műsorok) eltérő olvasatait tárták fel – függően a befogadó szociokulturális pozíciójától –, ezzel is igazolva Hall azon kulcsfontosságú megállapítását, miszerint a jelentéstulajdonítás a médiaszö- 13 jensen, Klaus Bruhn: Befogadásvizsgálatok: a jelentés társadalmi természete (http://www c3 hu/scripta/ replika/38/04jensen htm) 14 silverstone, Roger: A közönségről. Replika, 1999, 38 szám 63–87 15 császi Lajos: A média rítusai. Budapest, Osiris, 2002