Page 34 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

32 Médiaesemény-esettanulmányok A szakirodalomban Andrew Burn és David Parker nyomán multimodális elem- zésnek hívják azt a kétségkívül nehezen, ám annál komplexebben működő elem- zési eljárást, amelynek a során egyensúlyba kívánják hozni a közlő szándékából, a kivitelezés adottságaiból, a szöveg formai kódjainak felfejtéséből és a befogadó pozíciójából a szövegen keresztül a kommunikáció egészére vonatkozó értelmezést 21 „A multimodalitás elmélete a társadalmi szemiotikában gyökerezik A társadalmi szemio tika olyan elmélet, amely minden kommunikációs aktust társadalmi kontextusban vizsgál Eszerint a feladónak mindig társadalmi érdeke vagy motivációja van arra, hogy közöljön valamit Kétféle motiváció létezik: a beszélő vagy ábrázolni kíván valamit a világból (reprezentáció), vagy kap- csolatot akar teremteni más emberekkel (kommunikáció) A kommunikációt nem csupán a csa- torna és az eszköz befolyásolja, hanem a társadalmi és kulturális környezet is A multimodális elmélet szerint minden kommunikációs aktusnak háromféle társadalmi szerepe van. Az első az ábrázolás A második az irányultság – vagyis a kommunikáló felek közötti kap- csolat megteremtése (akár valódi felekről van szó, akár egy fktív történet szerep lőinek befogadó- jukkal való kapcsolatát jelenti ez) A harmadik a szerkesztettség funkciója, amely a szöveget megteremti, és összefüggő, szerkesztett egészet hoz létre. A szövegekben különféle tényezők dinamikus összhatása alakítja ki a jelentést – a szöveg létrehozása, értel mezése és reprodukálása mind ide tartozik A kommunikációnak négy rétegét különíthetjük el, amelyek szerepet játszanak ebben: a diskurzus, a tervezés, az alkotás és a terjesztés.” 22 Burn és Parker a médiaoktatás felől érkezett a médiatudományba, megközelítés- módjukon érződik a médiapedagógiai praxis, ezért számunkra különösen értékes az a módszer, melyet javasolnak Könyvükben a multimodális elemzés módszerét egy diákok által készített videoflm (A gördeszkás és az öregember), webhelyek (Csokipolitika), a Harry Potter és a Titkok Kamrája című videojáték és egy 17 éves diák fél éve látott flmélményét (Hannibál) felidéző interjújának elemzésével mu- tatják be Az elemzés végigveszi az ábrázolás, az irányultság és a szerkesztettség, valamint a diskurzus, a tervezés, az alkotás és a terjesztés konkrét lépéseit 23 21 Burn és Parker külön nem foglalkozik a modalitás fogalmának értelmezésével; Kugler szerint „modalitá- son szűkebb értelemben a beszélői attitűd megjelenését értjük a mondatban. Tágabb értelemben modális minden mondat, amely a világnak egy lehetséges állapotát mutatja be, azaz nem tényt közöl.” kuGler Nóra: Mondattan In: Magyar Nyelvőr, 123/1, 1999 88–108 A modalitás más megfogalmazás szerint az ítéletnek szükségszerűséget, lehetőséget vagy véletlent kifejező jellemzője. 22 Burn, Andrew – Parker, David: Analyzing media texts. London, Bloomsbury Academic, 2003 23 A gördeszkás film diskurzusáról ezt írják: „Cambridge-ben három középiskolás diák azt a feladatot kapta, hogy készítsenek egy dokumentumfilmet Alkotásuk valamivel több, mint négy perc hosszúságú, és a gördeszká- sokat mutatja be. A diskurzus tekintetében azt a kettősséget figyelhetjük meg benne, hogy egyrészt közvetlenül a gördeszkásokhoz szól, vagy általánosságban az „ifjúsághoz”, hiszen a trükköket részletesen bemutatja, és a zene is fontos szerepet játszik – másrészt azonban a diákok tanáraiknak és vizsgáztatóiknak készítik a filmet, akiknek be kell bizonyítaniuk, hogy értik a dokumentumfilm formanyelvi konvencióit A »tribute video« a dokumentumfilmen belül olyan szubzsáner, amely hősként ábrázolja főszereplőit. A fiúk feladatának része volt az is, hogy ennek a műfajnak a konvencióit is figyelembe vegyék a filmkészítés során.” Burn – Parker i m (22 lj )