Page 36 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

34 Médiaesemény-esettanulmányok nyomós okunk van rá, hogy a flmelbeszélés »proppista« megközelítését zsákutcának tekintsük. (…) A »Proppban rejlő erőről« szóló érvek általában azon a harmincegy »funkción« alapulnak, amelyet a Morfológia a varázs mesének tulajdonít. Az egyik flmtudós oly messzire megy, hogy a proppi funkciót az összes elbeszélő műfaj alapegységének tekinti. Propp könyvét ugyan a funk- ciók uralják, mégsem érthetők meg teljességükben rendszerének kontextusán kívül.” 28 A médiaszövegek jelentésének, az azokban kódolt ideológiai szemlélet kutatásá- 29 nak a szemiotikai elemzés az egyik leghatékonyabb formája a médiában Gyakran a „formanyelvi”, a „szoros”, a „retorikai” és a „poétikai” elemzés kifejezések is a szemiotikai elemzési megközelítésre utalnak Az alábbi elemzés is ennek az elemzési módszernek a jegyében készült: „Figyeljük meg, hogy Mónikát soha nem mutatják a szereplőkkel együtt. A show vizuális szer- kezetének és a megszólalások strukturálásának egyaránt ez a »különlét« a kulcsa Mónikát nem kell frissen mosott tincseivel takart, fülbe csempészett rejtett eszközökkel instruálni – bár ez a szerkesztői vezérlés a nagyipari műsorgyártásban szinte nélkülözhetetlen –, és a vendégek ügyetlenkedése miatt sem kell gyakran leállni a felvétellel (bár az ilyesmit sosem tudhatjuk a kész műsorokból megítélni). A legfontosabb fegyelmező eszköz a merev kamerarend, amelynek a főszabálya: nincs értelmező totál! A műsorvezető karmesterként irányíthatja a beszélgetést, egészen ritka kivételektől eltekintve nem eshet meg, hogy összefényképezik a szereplőkkel – mint ahogyan láthatatlan a tapsot irányító lámpa és az asszisztencia is Ez a külön lét a forma garanciája arra, hogy legyen bár szó a legkényesebb, a legszemélyesebb ügyekről, a dráma mindig konszolidált és kézben tartható formában jelenik meg A rejtett stilizáció szigorúan elvá- lasztja a moderátort az érintettektől, téri és lelki értelemben védi őt – és rajta keresztül minket, nézőket – az emberi sorsokból kibukó sokkhatásoktól. A hátterek bárányfelhős eget idéző, hí- vogató kékjét mintha reluxacsíkok metélnék keresztbe, de ezek a csíkok nem vetnek árnyékot Ebben a kellemesen világos nappaliban belülről jön a fény, a polcokon árválkodó, használaton kívüli kel léklámpák nem világítanak Látszólag – mert ott vannak – akár világíthatnának is Mintha lehetne ebben a térben sötétség is. De az kizárt. Ajtót, fotelt, szőnyeget cserélhetnek a kel lékesek, de azokba a lámpákba sohasem fog izzó kerülni. Árulkodóak a kis lámpaernyők. Adásról-adásra porosodva a totálok mélyén vagy életlenbe süppedve arra a világra utalnak, ahol nem minden látható, ahol a fénnyel együtt kél az árnyék.” 30 28 Bordwell, David: Proppizmus és álProppizmus Metropolis, 1998/2 40–51 29 Jane Stokes és mások különösen fontosnak tekintik ehhez Roland Barthes A kép retorikája (1990) című tanulmányának ismeretét (magyarul: Filmkultúra, 5 ) „A szemiotika elemeire bontja a szövegek tartalmát, és tágabb diskurzusokban helyezi el őket. A szemiotikai elemzés lehetővé teszi, hogy konkrét szövegeket elhelyez- zünk azokban az üzenetrendszerekben, amelyekben működnek. Intellektuális kontextust teremt a szöveg tartalmá- nak: azzal foglalkozik, hogyan működnek együttesen egy szöveg elemei, és hogyan lépnek interakcióba kulturális tudásunkkal a jelentésképzés folyamatában. A szemiotika előnye, hogy segítségével olyan összetett és differenciált elemzéseket lehet létrehozni, amelyeket Clifford Geertz »sűrű leírásnak« nevez (Geertz, 2001). Mivel igen szubjek- tív, a módszer a szó társadalomtudományi értelmében nem megbízható, hiszen ugyanabból a szövegből egy másik kutató esetleg teljesen más jelentést olvas ki. Ez azonban még mit sem von le a szemiotika értékéből, hiszen az így is hozzásegít minket a szövegek jobb megértéséhez.” stokes i m (1 lj ) 30 Hartai László: „m” – azaz mintHa – Mónika-show, avagy amiről a forma mesél. (http://hirmagazin sulinet hu/ hu/pedagogia/monika-show-avagy-amirol-a-forma-mesel)