Page 33 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 31 Egyfajta ellenzéki kódon belül mozog Az egyik legfontosabb politikai pillanat (ami nyilvánvaló okokból válsághelyzetekkel is egybeesik a műsorkészítő szervezeteken belül) az, amikor olyan események, amelyek rendesen kialkudott módon jelölődnek és dekó dolódnak, ellenzéki olvasa- tot kezdenek nyerni. Itt jelenik meg a »jelölés politikája«, a harc a diskurzuson belül.” 20 Hall elméletének kritikája részben arra irányult, hogy a domináns olvasat megha- tározása nem egyértelmű, adott szövegek esetében nem „levezethető” az elemzési praxisban kissé homályosan viselkedő fogalmi háló alapján, részben pedig arra, hogy az elmélet túlságosan is determinisztikusnak tekinti a jelentéstulajdonítás társadalmi, szociokulturális pozíciótól való függést, amit az empirikus kutatások (például Morley-é) nem igazoltak vissza 2.1.2. A médiaszöveg-elemzés elméleti hátteréről Azért is foglalkoztunk ilyen alaposan a Hall-féle elmélettel és annak hátterével, mert az ebben a kötetben vizsgált esetek kibontása, elemzése során Stuart Hall nyomán annak a szemléletnek a mentén fogunk eljárni, amely a szövegeknek és az interpretáló közönségeknek egyaránt meghatározó szerepet tulajdonít a jelentések megkonstruálásában Ennek kijelentése azért is fontos, mert az egyes szövegek kapcsán nincs módunk sem befogadásvizsgálatokat, sem médiaintézmény-szerve- zeti kutatásokat végezni, vagyis úgy tűnhet, hogy az elemzés mégiscsak egyoldalú, túlzottan szövegcentrikus Azonban úgy gondoljuk, hogy eljárásunkat nem csupán a szükséges kutatások hiánya – mint kényszerű adottság – igazolja, hanem az a szempont is, amelyet mé- diaoktatási pozíciónak nevezhetünk Az oktatás során ugyanis – mind a tanárnak, mind a diáknak – többnyire kizárólag a szövegek állnak a rendelkezésére, és azok alapján kell(ene) a média működésmódjával kapcsolatban érvényes megállapítá- sokra jutnia. A kódolás-dekódolás elmélet áttekintését követően bizonyára jobban érthetőek Császi tanár úr hajdani kétségei, amikor egy-egy műsor vagy műsor- részlet alapján kezdeményeztük a – média szerepének, jellemzésének felderítését célzó – elemzést, hiszen annak során a kódolás körülményeiről semmi biztosat nem tudhattunk, sőt a befogadást befolyásoló szociokulturális és pszichikai ténye- zőket sem vettük, vehettük fgyelembe, csupán a szöveggel dolgoztunk, még csak nem is a szöveg „felettes énjével”, a műfajjal. Azonban az oktatási praxis számára is van olyan komplex elemzési lehetőség, amely médiatudományi értelemben releváns Azoknak a diákmunkáknak az elem- zéséről van szó, amelyeknél az adott környezet ismeretében feltárható a kódolás háttere, azok a technikai és kulturális szándékok, amelyeket a szöveg megkonst- ruálói alkalmazni kívántak (akár tudtak arról, akár ösztönösen használták azokat) 20 Uo