Page 300 - James Potter – Médiaműveltség

276 IV. rész: Tartalom nikusnál az utóbbi évben (Wehrwein, 2011). Ezt azt jelenti, hogy sokan látták a reklámot, és ennek hatására azt gondolták, hogy depressziósok, majd mentek el a háziorvosukhoz, és íratták fel a gyógyszert mentálhigiéniai vizsgálat nélkül. A tömény szeszes italok, a sör és a gyógyszerkészítmények mind törvényesek, és az emberek mindegyiket szabadon használhatják felelős, sőt pozitív módon is. Mindemellett az ilyen termékek gyakoribb használatát propagáló üzenetek agresz- szív térnyerése a tömegmédiában valószínűleg nagyobb veszélyt jelent a társa- dalomra Betolakodás védett csoportokba Pszichológusok, szülők és társadalomkritikusok fejezik ki aggodalmukat a gyer- mekek védelmével kapcsolatban a reklámok áradata miatt, különösen azokkal kap- csolatosan, amelyek nem megfelelő termékekről szólnak. Idézzük fel az 5. feje- zetből, hogy a kisgyermekek nem képesek még felismerni a reklámok bizonyos összetevőit, és így nem tudnak ezek ellen védekezni, és hogy a gyerekek kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a termékekről, mint a felnőttek, ezért a gyerekek nem olyan kifnomultak a pénzük elköltését érintő döntéshozatal során. A hirdetők szempontjából azonban a gyerekek fontos és erősen kívánatos piaci célpontot je- lentenek, és ezért minden évben többet költenek arra, hogy meggyőzzék a gyere- keket a termékeik fogyasztásáról A dohányipari cégeknek például évtizedek óta elsődleges célpontjai a fatalok (a 14–24 év kör közöttiek). 1991-ben a Joe Camel kampány főleg a tinédzserek irányában indult, hiszen az közép- és főiskolák kö- zelében helyezték el a reklámokat. A Camel cigaretta értékesítése a tizenévesek körében 5 éven belül 6 millió dollárról 476 millióra emelkedett (Holland, 1998). A tinédzserek háromszor fogékonyabbak a cigarettareklámokra, mint a felnőttek, 79%-uk szív olyan márkákat, amelyeket szórakoztatónak, szexinek és népszerűnek jelenítettek meg a reklámok („Study Links Teen Smoking”, 1996). Behatolás a magánszférába Miközben a hirdetők gazdasági céljaikat igyekeznek elérni, folyamatosan behatol- nak a magánszféránkba úgy, hogy fgyelemmel kísérik tranzakcióinkat (és több más tevékenységünket is), behatolnak a mindennapi életünkbe, és megváltoztatják a magatartásunkat. A hirdetők információkat gyűjtenek minden általunk megvásá- rolt termékről és online vásárlási szokásainkról is, valamint a számunkra érdekes blogokról és közösségi hálózatokról (lásd a 16. fejezetet ennek a témának a részle- tes tárgyalásáról). A TargusInfo például azzal dicsekszik, hogy 62 milliárd adatot gyűjt be évente, amelyekkel vásárlókat azonosít be magának, valamint azt, hogy