Page 519 - James Potter – Médiaműveltség

20. fejezet: Hogyan növeljük a magunk és mások médiaműveltségét? 495 az segíthet bennünket, hogy a művészi kifejezést jobban értékeljük, továbbá képes- sé teszi a nézőket arra, hogy átlássanak a vizuális üzenetek manipulációs alkalma- zásain és ideológiai belekeverésein. Ez segíti a kritikus szemlélet fejlesztését. Könnyen ki tudjuk-e értékelni, és el tudjuk-e helyezni önmagunkat e négy létra mindegyikén? Ha igen, az azt jelenti, hogy nagyon tudatosak vagyunk. Ha azon- ban nem igazán tudjuk, hova helyezzük magunkat, akkor tartsuk fejben ezeket a létrákat, miközben televíziót nézünk, vagy az interneten böngészünk. Ha menet közben gondolkozunk el médiaterheléseinkről, többet tudhatunk meg a létrák azon szintjéről, amelyen épp állunk. Ne feledjük, hogy az üzenet típusának és saját han- gulatunknak megfelelően változtatni fogjuk a létrákon elfoglalt helyünket. Ha csak kikapcsolódást keresünk, és hozzá egy fantasyflmet, akkor valószínű, hogy az al- sóbb szinteken dolgozunk majd. Más alkalmakkal azonban képesek lehetünk ma- gasabb szintekre is helyezkedni Miközben hosszabb távon a médiaüzenetek terhe- lésének tesszük ki magunkat, igyekezzünk kifejleszteni egyfajta „alaphelyzetet” magunknak, vagyis azt a szintet, amelyen általában működünk. Most használjuk ezeket a tanuláslétrákat sablonként, hogy megvizsgáljunk né- hány példát. Ez az elemzés kiemeli a médiaműveltség szintjei közötti fontosabb különbségeket Példák a műveltség szintjeire Sok különböző oka van annak, miért teszik ki magukat az emberek olyan sokféle tartalom terhelésének, és sok különböző előnyük is származhat az embereknek egy-egy konkrét üzenetből. Emiatt nem lehetséges, hogy egy üzenetet elemezve megállapítjuk, hogy mindazok, akik ezzel találkoznak, ugyanazt a jelentést fogják kivonni belőle, vagy azonos tapasztalatot szereznek vele kapcsolatban. Ennek il- lusztrálására gondoljunk végig két példát: egy televíziós realitysorozatot és a Facebook-oldalakat A realitysorozat mint műfaj a médiaműveltség bármely szintjén álló nézőknek tetszhet. A műveltség alacsonyabb szintjén levők úgy érzik, hogy a szereplők való- ságosak, és a bemutatott szituációk valóban úgy történtek meg, ahogy megjelen- nek. Nem tudják megmagyarázni, miért tetszik nekik egyik-másik szereplő, mivel nem elemzik a műsort, csak hagyják, hogy lemenjen. Az ennél fejlettebb szinten lévők azért nézik a realitysorozatot, mert azonosul- nak a szereplőkkel, és élvezik a velük való paraszociális érintkezést, amellyel be- kerülnek az ő világukba, amely izgalmasabb, mint a saját eseménytelen létük. Ez erős érzelmi reakciót vált ki belőlük. Mások azért néznek realityműsorokat (vagy valóságshow-kat), mert el akarják tanulni a számukra vonzó szereplőktől az öltöz- ködési és cselekvési módjaikat – ez némi kognitív feldolgozáshoz vezet a szereplők kinézetét és tetteit illetően. A magasabb szinten lévők közül néhányan társaságban nézik a realitysorozatokat, hogy megbeszélhessék a bontakozó cselekményt, vagy utána hívják fel a barátai-