Page 520 - James Potter – Médiaműveltség

496 VII. rész: Ugródeszka kat, és térnek ki a történésekre mint fontos beszédtémára. Ők a műsor megnézését arra is használják, hogy olyan baráti kört tartsanak fenn, amely a realitysorozat nélkül nem létezne. Ehhez már fgyelemre méltó mértékű kognitív feldolgozás és érzelmi kötődés szükséges. Az ennél is magasabb szinten levőknél a műsor megnézéséből mély értelmű elemzés bontakozik ki a megjelenített esztétikai és erkölcsi elemekről. Ezek a né- zők rácsodálkoznak a vágásra, amely fgyelmüket a szereplők életének legizgalma- sabb epizódjaira tereli, és túldramatizálja hétköznapi problémáikat azzal, hogy ha- talmas morális dilemmává fújja fel őket. Most pedig vizsgáljuk meg a Facebook-oldal kialakításának példáját. A média- műveltség alacsonyabb szintjén ez annyit tesz, hogy az illető feltölt néhány szerin- te vagány fényképet Azután további elemekkel bővíti az oldalt, és üzeneteket küld ki, hogy a lehető legtöbb barátot gyűjtse össze. Ezután sok-sok időt tölt azzal, hogy fgyeli a barátok egyre növekvő listáját, és mindenkinek küld valamilyen rövid, felszínes üzenetet, hogy a kapcsolatot fenntartsa Az ennél magasabb szinten levő felhasználók igyekeznek feltöltött fotóik és ze- néik művészi értékét növelni, hogy ezzel elkápráztassák az oldalukra látogatókat. Büszkék arra, hogy egyre többen látogatják oldalukat, és hogy frissen feltöltött dolgaik vonzzák a barátaikat A médiaműveltség legmagasabb szintjein lévő felhasználók kiforrott stratégiá- val használják a Facebookot eszközként arra, hogy egyfajta személyiségképet ki- alakítsanak és fenntartsanak magukról, amellyel bizonyos célokat el tudnak érni, például hogy megerősítenek néhány számukra fontos barátságot, bevonzzanak egy bizonyos fajta szerelmi partnert, vagy webes készségeikből mutatnak ízelítőt egy potenciális jövőbeli munkaadójuknak. Nagyon tudatosan választják meg, mi az, amit felfednek magukról, és úgy alakítják, hogy a megosztott tartalmak nagyban hozzájáruljanak egy hosszú távú pozitív személyiségkép kialakításához magukról. Ne feledjük, hogy nem az általunk nézett vagy létrehozott üzenetfajtákon mú- lik, hogy mekkora médiaműveltségre teszünk szert, hanem azon, hogy mit gondo- lunk és hogyan érzünk, amikor a médiával összekapcsolódunk. Minél aktívabb és tudatosabb módon zajlik ez részünkről, annál többet hozhatunk ki a médiából, és a több tapasztalat segíteni fog személyes céljainkat elérni. Hogyan segítsünk másoknak? Az előző részben arra összpontosítottunk, hogyan fejlesszük magunkat a média- műveltség terén, mostantól viszont fgyelmünket mások ugyanehhez való hozzá- segítésére irányítjuk. Először azt vizsgáljuk meg, hogyan segíthetünk másoknak – főleg gyerekeknek – a társas érintkezés módszereivel, azután az ennél nagyobb kihívást jelentő, szélesebb körökre összpontosítunk, mint a közoktatás és a társa- dalom