Page 529 - James Potter – Médiaműveltség

20. fejezet: Hogyan növeljük a magunk és mások médiaműveltségét? 505 a kognitív tevékenység kombinációja azonban az agresszió csökkenését eredmé- nyezte, vagyis sikeres volt. Ebből az a tanulság, hogy akik igazán és őszintén mo- tiváltak abban, hogy mások médiaműveltségének növelésében segítsenek, időnként többet árthatnak, mint használnak. Közoktatás Van, aki azt tervezi, hogy nagyobb csoportok médiaműveltségi szintjét próbálja növelni. Ennek megvalósításához érdemes egy-egy oktatási intézményről mint helyszínről elgondolkoznunk. A jelen helyzet A kritikusok megállapították, hogy az Egyesült Államok sok országhoz képest jócskán le van maradva az állami iskolák médiaműveltségi kurzusainak és tanter- veinek tekintetében (J. A. Brown, 1991, 1998, 2001; Considine, 1997; Davies, 1997; Kubey, 1997; Piette és Giroux, 1997; Sizer, 1995). Országok hosszú sorára mutat- nak rá, amelyek médiaműveltségi tantervek szempontjából jóval előrébb vannak, mint az Egyesült Államok. Közéjük tartoznak Ausztrália, Kanada, Nagy-Britan- nia, Dél-Afrika, Skandinávia országai, Oroszország és Izrael, valamint sok más ország Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában (J. A. Brown, 1991; Piette és Giroux, 1997). Ausztráliában például kötelezővé tették a médiaismeretek oktatását az óvodától az iskola 12 osztályáig még az 1990-es évek közepén Az ottani tan- menetben nagy hangsúlyt kap az esztétika és a szemiotika (jelentéstan), méghozzá liberális humanista megközelítésben tárgyalva a népszerű művészeteket (J. A. Brown, 1998). Az Egyesült Királyságban és néhány latin-amerikai államban kimagasló a mé- diafogyasztók felhatalmazása, amely gyakorta az ipar ellenőrzésére irányul a cé- ges és kormányzati hegemónia dacára. A médiaoktatás ott a „képviseleti” és el- lenzéki ideológiákat, hatalmat és politikát hangsúlyozza, illetve a mainstream médiában való részvétel és az alternatív médiaeszközök kialakításának módjait (J. A. Brown, 1998, 45.). A különbség egyre kisebb lesz, mivel sok állam iktatott törvénybe a médiaműveltségre vonatkozó irányelveket (lásd Frank Baker webolda- lát a fejezetvégi Frissítések közt). A kritikusok rámutatnak, hogy a médiaoktatásra fordított viszonylag kevés f- gyelem az Egyesült Államokban komoly problémát jelent, mivel ez a világ médiá- val leginkább átitatott országa. Ebben az országban több időt és pénzt fordítanak a média fogyasztására, mint bármely másikban a világon, a mi oktatási rendszerünk mégis teljesen fgyelmen kívül hagyja a médiapedagógiát (Sizer, 1995). Ez nem azt jelenti, hogy semmilyen médiaműveltséget előmozdító erőfeszítés nincs az amerikai iskolákban; de ezek ritkaságszámba mennek, és javarészt az oktatási