Page 134 - Kósa Éva – Médiaszocializáció
P. 134
132 Médiaszocializáció – nyilatkozták később. Hasonlót vezetett be a KFC, a Moms Matter! és az Adisory Board, amely szintén tanácsokat ad és meghallgatja a fogyasztókat. A Johnson & Johnson többféle módon próbálja elérni az anyákat, és nyomon követni a háztartási történéseket BabyCenter.com oldalán. Az ide csatlakozók meg- osztják és megbeszélik tapasztalataikat a gyermekneveléssel kapcsolatban. Az ol- dalon prof videók és előadások is megtalálhatók a terhességtől kezdve a gyermek- nevelés egész folyamatát befogva. Nem fogadnak el hirdetéseket az oldalon. A legaktívabb anyukáknak évente egy háromnapos tábort szerveznek New Jersey- ben, ahol személyesen is találkozhatnak, és további információkat adhatnak a J&J termékfejlesztőinek. 36 A Procter & Gamble szintén kiépített egy Vocalpoint nevű oldalt, 600 000 (!), 25–45 év közötti, 19 év alatti gyermekkel rendelkező édesanyát sikerült a közössé- gi oldalára csábítania. Nemcsak a spontán felmerülő kérdésekre és problémákra kapható itt válasz, hanem aktívan, online fókuszcsoportokat és egyéb kutatásokat is képes levezényelni. A Vocalpoint hetente küld a tagoknak hírlevelet az új témák- ról és érdekességekről. Az oldal segít a P&G-nek bejuttatni a WOM-ba (a szóbeszéd világába) más jellegű termékeket is (pl. mosogatópor-kapszulát, légfrissítőt). Bizonyos termékek választásában igen nagy a gyermekek szerepe – például min- den szülő nagymértékben fgyelembe veszi a gyerek kívánságait reggeli gabona- pelyhek kiválasztásában. Megfgyelhető, hogy erre az „engedékeny helyzetre” rá tud épülni bizonyos felnőtt termékek reklámozása is. A KODAK sikerrel hirdette termékeit azzal az üzenettel a müzlis dobozokon és a boltokban, hogy a kicsik „Vál- janak prof fényképésszé!”. 2. A fogyasztói szocializáció 2.1. A szocializáció és a fogyasztói szocializáció A gyermek nevelése és társadalomba illesztése, tehát a hagyományos és modern (nem posztmodern) értelemben felfogott szocializáció a közmegítélés szerint a rek- lámok és a média által leginkább befolyásolt és veszélyeztetett folyamat. Ugyanak- kor el kell fogadnunk, hogy a kapitalizmus kultúrájának lényeges eleme a fogyasz- tás és az ehhez szükséges reklám. David Ogilvy szavaival élve: „Tudod, mi történik, ha nem reklámozol? Semmi.” Mint bemutattuk, a posztmodern kultúra egyik leg- lényegesebb eleme a fragmentált és a körülmények függvényében változtatható szerep, amelynek megélése és állandó bemutatása a fogyasztás aktusában jelentke- zik. Az identitás kialakulása, mint a szocializációs folyamat egyik legfontosabb eleme posztmodern értelemben meghatározott a fogyasztás által (decentralizált identitás). A fogyasztást azonban éppúgy meg kell tanulni ahhoz, hogy identitás- 36 soloMon et al. i. m. (33. lj.).