Page 137 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

BecKer györgy: A posztmodern és az iGeneráció 135 ajándéktárgy- stb. ajánlatokkal. Lenézik a popkultúrát, bár az ebből befolyó pénz 42 teremti meg egzisztenciális biztonságukat. A posztmodern korszak multikulturális kakofóniája miatt kutatók azt javasolják, hogy a szocializációs folyamat kulturális összehasonlításakor ne a különbségekre helyezzük a hangsúlyt, hanem a kapcsolatok és összefüggések vizsgálatára. Egy dél-amerikai tinédzser és egy kínai tinédzser között kisebb lehet a szocializációs különbség, mint a Miskolc kertvárosi részén felnövő középosztálybeli gyermek és a tőle 8 kilométerre Lyukóbányán, vízvezeték és csatorna nélkül élő társa között. 2.2. Az iGeneráció szocializációja A szocializációval kapcsolatos irodalom általában a gyermekekre koncentrál, és azt feltételezi, hogy a folyamat vége a modern értelemben vett (a. m. 19. századi) fel- nőttkor, vagyis a társadalmi normák elsajátítása és alkalmazása, illetve azok tovább- adására való képesség. Az információs forradalom kellős közepén zajló fogyasztói szocializáció tanulmányozása rávilágít a közhelyre, hogy idős embereknek éppúgy szükséges szocializálódni a technika által lehetővé tett fejlettebb fogyasztói környe­ zethez, ahogy a gyermekeknek. Sőt, mint látjuk, gyakran a gyermekek ebben előbb- re tartanak, mint szüleik, pláne nagyszüleik. A szocializáló ágensek egymással is kölcsönhatásban vannak, és folyamatosan változnak maguk is. A gyermeket szocializáló szülők engednek elveikből, ahogy a gyermek növekszik, a gyermekek pedig önkéntelenül elsajátítják szüleik szociali­ zációs normáit. Egy korai vizsgálat például kimutatta, hogy ha a gyerekeket szaba- don eresztik a szupermarketben, és azt tehetnek a kosárba, amit szeretnének, játékok és édességek helyett sokkal több olyan árut szednek össze a polcokról, amelyeket a szüleik is megvásároltak volna: lisztet, kenyeret, margarint stb. 43 A posztmodern információs társadalom egyik legfontosabb jellemzője a sokszí- nűség, a „multikulti”, és a saját szerep változtathatósága. A posztmodern és az in- formációs technika által lehetővé tett szabadság együttesen komoly szocializációs, illetve értékválságot okoz, mivel az idősebb generációk által hagyományosan köz- vetített értékek ellentmondásosan vagy alkalmazhatatlanul jelennek meg a gyerekek mindennapjaiban. Az iGeneráció képes arra, hogy formálja szocializációs kereteit, mi szülők, ne- velők azért vagyunk felelősek, hogy legyenek keretek. Ha azonban mi egyedül akar- juk ezeket kialakítani (a modern kor mintájára), akkor szükségszerűen alulmaradunk a posztmodern iGeneráció kreativitásával, közösségi intelligenciájával és az új mé- dia közösségi használatában szerzett gyakorlatával szemben. 42 Jillian hinKins: Biting the hand that feeds’: consumerism, ideology, and recent animated film for children.(Critical essay). Papers: Explorations into Children’s Literature. Deakin University, 2007 43 eKströM i. m. (37. lj.).