Page 200 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

198 A médiaműveltség felfedezése legzetességet. Sok lány karakterét hercegnő vagy lányoknak szánt játékbaba (pél- dául Barbie és Bratz) inspirálta, míg sok fúét egy-egy szuperhős vagy sportoló. Sok gyerek barát vagy rokon után nevezte el a karakterét, míg mások „képtelen neveket” találtak ki. Néhány gyerek ugyanakkor fttyet hányt az elvárásokra – az osztály egyik fúdiákja például egy Hannah Montana-karaktert alkotott, egy lány pedig egy Pókember-variációt kreált. Mr. Landis úgy vélte, fontos, hogy méltá- nyolja, hogy a diákok sok szempontból magukévá tették, ugyanakkor kétségbe is vonták a tömegkultúrából eredő elvárásokat és sztereotípiákat. 2. lépés: A szövegkönyv megírása Az olyan gyerekek számára, akiknek még kialakulóban vannak az alapvető írásbeli műveltségi készségeik, ijesztő kilátás lehet, hogy bármit is írniuk kelljen. E gya- korlat során a gyerekek nyomtatott betűkkel, nagyon keveset írtak – csupán a ka- rakterük nevét írták le –, mégis kipróbálhatták magukat kezdő történetmesélőként. Mr. Landis kidolgozott egy rugalmas, hatsoros szövegkönyvsablont, amelyet min- den gyerek értett, és saját ötleteinek, valamint a karakteréről alkotott elképzelésé- nek megfelelően alakíthatott. E konkrét szövegkönyv szerint az egyik karakter szomorú, a másik pedig javasol egy tevékenységet, amely felvidíthatná. A lecke másik érdekessége az volt, ahogy a közismert tömegkulturális karakte- rek és az új karakterek egyaránt leleményes megoldásokat találtak a problémáikra. A szuperhősök, hercegnők és buszsofőrök mind-mind rendelkeztek olyan szemé- lyiségvonással, amely révén megoldhatták a problémát. Ha a hercegnő azon szo- morkodott, hogy elveszítette a tiaráját, a buszsofőr felajánlotta, hogy elviszi újat venni. Ha Batman elveszítette a jet-packjét, az űrhajós felajánlotta, hogy elviszi az űrhajóján. A közismert karakterek a diákok által az improvizáció során kiötlött új vonásokat vettek fel, míg az új karakterek személyiségre tettek szert a foglal- kozásuk alapján, vagy – egyszerűbben – kis alkotóik képzelőerejének meglódulása révén. Egy dolog kétségtelen: a gyerekek nemi szerepekről alkotott felfogása, valamint a problémák „holmik”, anyagi dolgok révén történő megoldásán alapuló, fogyasz- tói beállítottságú megközelítés már 5 éves korukra is mélyen beépült a gyerekek világról alkotott, alakulóban lévő képébe. Nem meglepő módon a gyerekek gyak- ran úgy állították be a problémákat, mint amelyek az erőforrások (ruházat, étel, pénz vagy technológia) hiányából erednek, a megoldást pedig ezen erőforrások biztosítása jelentette. A gyerekek történeteiben például a boldog karakterek úgy vigasztalták a szomorú karaktereket, hogy ajándékok vásárlásával kecsegtették őket. A lányoknak gyakran ékszereket és ruhákat, míg a fúknak technológiai esz-