Page 40 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

38 A médiaműveltség felfedezése Motiváció: az osztályterem és a kultúra összekapcsolása Nem meglepő, hogy a digitális média és technológia eszközeinek használata meg- nyeri és motiválja a kisdiákokat. Sok oktató emlékszik még azokra az időkre, ami- kor a tévéállvány begördítése elég volt ahhoz, hogy izgatott, boldog hangok har- sanjanak fel. Manapság sok gyerek élvezi az interaktív fehértáblák, klikkerek és egyéb új technológiák használatának lehetőségét. Egyes kutatók azonban a techno- lógia iskolai használatáról szólva megállapították, hogy az újdonság varázsa idővel megkophat. 13 A legjobb oktatók nem pusztán a technológiahasználat kedvéért használják a technológiát, hanem diákjaik valódi szükségleteinek kielégítésére használják a mé- diát és a technológiát. Az egyik ok, amiért a technológia motiválhatja és ösztönözheti a diákokat a ta- nulásra, az, hogy a digitális média, a tömegmédia és a tömegkultúra segít a gyere- keknek kapcsolatot teremteni az osztályterem és a megszokott, mindennapi otthoni tapasztalataik között. A felnőttek és a gyerekek egyaránt szeretnek közösségi mé- diáról, online játékokról, hírességekről, zenészekről, színészekről, könyvekről és flmekről, hírekről és aktuális eseményekről beszélgetni. A televízióra való utalá- sok gyakran uralják a gyerekek informális szociális interakcióit, játékait és tréfáit a játszótéren és az ebédlőben, mivel a gyerekek műsorinformációkat, hírességeket és médiatörténéseket használnak társalgási témaként a társak informális bevoná- sához. 14 Nagyfokú motivációt és elkötelezettséget ébreszt a diákokban, ha lehetőséget kapnak arra, hogy saját érdeklődési körüket (ideértve a tömegkultúrát és a digitális médiát illető, kialakulóban lévő ízlésüket és preferenciáikat is) tanáraikkal és tár- saikkal folytatott, gazdag és összetett beszélgetések során vitassák meg. Mint azt a könyvben látni fogjuk, a társalgás a triviálistól és felszínestől a komplex és mé- lyenszántó irányába megy el, ha a gyerekek és a diákok miért és hogyan kérdése- ket tesznek fel az általunk nézett, hallgatott, játszott, látott és olvasott dolgokkal kapcsolatban. Ha a tanárok lehetővé teszik és elősegítik a tömegmédiáról és a tömegkultúráról folytatott komoly társalgást az osztályteremben, ezek a beszélgetések gyakran el- mélyültebbek (és kiszámíthatatlanabbak), mint azok a viszonylag egyszerű beszél- getések, amelyeket a gyerekek az iskolai olvasmányok tartalmára reagálva folytat- nak. Egy osztályban a kutatók például azt találták, hogy a reklámról beszélgetve a gyerekek spontán kritikákat fogalmaztak meg a rassz, a gyermekkor és a társadalmi osztály megjelenítésére vonatkozóan, még ha a tanagyag nem is vetette fel ezt a 15 megközelítést. A kutatóknak az volt a véleménye, hogy a gyerekek tömegkultúrá- jának az oktatási intézményekben történő felhasználása a gyerekek identitásának és az általuk becsben tartott dolgoknak az elismerését nyújthatja a gyerekek szá-