Filmes kliséket elemző sorozatunk harmadik részében annak a gesztusnak a példáit gyűjtöttük össze, amikor a filmek szereplői letolják, leveszik, elemelik szemük elől a napszemüvegüket. Rengetegszer fordul elő és a jelentése sokféle lehet, de néhány elemet könnyű benne azonosítani.

Aki találkozott már szuperhősös médiatartalommal, esetleg aktív anime fogyasztó, már biztosan látta ezt a jellegzetes pózt, amikor a hős fél térdre, öklét a földre szegezve fog talajt. Ez az úgynevezett szuperhős landolás. Válogatásunk segítségével rámutatunk a póz túlhasználtságára, és feltérképezzük, hogyan fejlődött a landolás vizuális nyelve.

Gyakori filmes megoldás, hogy egy magasban játszódó jelenet egyik szereplője alábukik, de úgy, hogy felénk, a magaslaton lévő kamerába nézve zuhan hátra. A néző közelről látja a szereplő utolsó kétségbeesett mozdulatait, arcjátékát és hallja kiáltását. Gyakran a tátongó mélység felett végül megkapaszkodó másik szereplő megkönnyebbülése is része a szekvenciának. Összevágtunk néhány példát, hogy jobban megérthessük a filmes hátrazuhanások működését, retorikáját, variációs lehetőségeit.

A filmezés az érzelmek világa, szinte alig látni olyan mozit, ahol nem gördül le könnycsepp a szereplők arcán. Már a forgatás előkészítésekor megtervezik, hol kell a szereplőnek eljutnia abban a lelki állapotba, ahol majd kifakad, üvölt, sír, meghatódik. Nem csoda tehát, hogy azokkal a színészekkel könnyű együtt dolgozni, akik erre képesek. De mi van a többiekkel?

Az írásban, forgatókönyvírásban a „plot device” olyan elbeszélési technikákat jelöl, amelyek előremozdítják a cselekményt. A magyar szaknyelvben nem igazán létezik meghonosodott fordítása, de nevezhetjük őket a történet mozgatórugóinak

Mindenki szeret borzongani vagy mégsem? Akad, akit kifejezetten taszítanak a horrorok, míg másokat mágnesként vonzanak. Ez a vonzás-taszítás akár egyszerre is éreztetheti a hatását a befogadóban filmnézés közben. Éppen ebben rejlik a horror különlegessége és ereje

A félelmetes történetek mesélése, és a biztonságos környezetbe helyezett borzongás keresése már elég régóta velünk élő jelenség. A horrorfilmek azonban mind a mai napig megosztóak, pedig lényegében csak ennek az élménykeresésnek „új” formái